A bajnokság utolsó fordulójában a Tápiógyörgyei ASK II látogatott hozzánk. Nekünk még fontos volt a két pont, a vendégek számára viszont nem volt különösebb tétje a találkozónak. De Baliczky Andrásék nem veszíteni jöttek Albertirsára.
Ősszel bravúros győzelmet (10:8) arattunk idegenben. Akkor senki sem bírt közülünk Vágó Péterrel, így nem voltunk szomorúak amiatt, hogy ezúttal nem tarthatott a társaival. A györgyeiek persze rutinos, jó csapatot alkotnak nélküle (és Varga István nélkül) is.
A két páros és az első egyéni kör igazolta ezt, hiszen döntetlenre álltunk (3:3). Az áttörést számunkra a második forduló hozta meg, amikor mind a négy meccset meg tudtuk nyerni, és ezzel biztató előnyre tettünk szert (7:3). Ezt azután végig sikerült megtartanunk.
![]() |
Baráti hangulatban ért véget a szezon |
A siker azt jelenti, hogy újra két pontnyira megközelítettük az őrbottyániakat, és ha a szövetség helyt ad a King-Ponggal szembeni óvásunknak, utol is érjük őket. Ebben az esetben - a versenykiírás szerint - a két csapat egymás elleni eredménye dönt a bronzéremről. Mi Őrbottyánban, ők Irsán nyertek 12:6-ra, az összesített játszmaarány azonban nekünk kedvez. 68:67 ide...
A 22. fordulóban:
Albertirsai SE - Tápiógyörgyei ASK II 12:6
Részletek ITT!