Rendhagyó triatlon

Aki el tudott menni a tollaslabdázók - kosarasok - asztaliteniszezők közös évzárójára december 29-én, bizonyosan nem csalódott. A szolid, családias sportrendezvényre először, de aligha utoljára került sor. 

 

A tollaslabdázók, azaz a Céljainkért Együtt Tollaslabda Egyesület ötletéhez örömmel csatlakozott a két ASE-szakosztály. Az összefogásból egy igazán jó hangulatú esemény kerekedett, amely alkalmat adott az ismerkedésre, egy kis beszélgetésre, és arra, hogy mindenki kipróbálja magát a sajátján kívül két másik sportágban is.

Mi, pingpongosok nem unatkoztunk a rendhagyó triatlon közben, ez nyilvánvaló. Erről mesélnek Benkóné Török Eszter fotói is.  

 

 

 

 

2021 legjobb albertirsai asztaliteniszezői

December 23-án, a Városházán adták át az év legjobb albertirsai sportolóinak járó elismeréseket. A díjazottak között természetesen idén is volt két pingpongos: Czinege Lajos és Nagy András.   

 

 

Nagy András (balra) és Czinege Lajos

 

CZINEGE LAJOS hosszú labdarúgó-pályafutás után talált rá az asztaliteniszre. Hobbijátékosból nagyon rövid idő alatt képzett, erős ellenfelek ellen bevethető versenyzővé vált, szerepelt a megyei első osztályú tagságot kivívó csapatban is.    
Kiváló közösségi ember. Játékára és személyiségére ugyanazok a jelzők illenek: türelmes, intelligens, következetes. 

NAGY ANDRÁS - még gyermekként - Albertirsán kezdett pingpongozni. Az elmúlt években több környékbeli klubban megfordult, de soha nem szakadt el teljesen nevelőegyesületétől, amelynek kötelékébe a koronavírus járvány kezdetekor tért vissza, és a nemzeti bajnokságban szerzett tapasztalatait most itt kamatoztatja. A Pest megyei I/A osztályban megbízható, jó teljesítményt nyújt, a bajnokság legjobbjai közé tartozik. Vezérletével a frissen feljutott csapat érmes helyezésért küzdhet. Példamutatóan szorgalmas, elhivatott játékos. Érkezésével az ASE számára elérhető  közelségbe került az NB III is.     

 

 

Most még bírtunk a fiatalokkal

Szakosztályunk kettős győzelemmel zárta az őszi szezont, így mindkét együttesünk jó pozícióból várja a 2022-es évet.

Jelentős, az utánpótlás-nevelésben élen járó klubok csapatait fogadtuk az elmúlt héten. A Városi SE Dunakeszi és a Cegléd is javarészt fiatalokat  versenyeztet a megyei bajnokságban. Ez egyfelől lehetőséget ad nekünk arra, hogy ismeretséget kössünk néhány leendő korosztályos válogatott játékossal, másfelől elég komoly kihívás is. A többnyire autodidakta pingpongosainknak sosincs könnyű dolguk a képzett, labdabiztos gyerekek ellen. Ebben a sportágban ugyanis a nagyobb ütőerő ellensúlyozható technikával, taktikával. Ahogy mondják: nem a méret a lényeg. 

A megye A-ban érdekelt, a forduló előtt kilencedik helyen álló Dunakeszi III. rangidőse ezúttal az egyetemista Márton Márk volt. Márkkal sokszor találkoztunk már, és mindannyiszor meggyűlt vele a bajunk. Ezúttal is csak Tímár Gyula talált rajta fogást. Hasonló mérleggel zártunk a nagyjából fele annyi idős Szűcs Natáliával szemben is . Az újonc magyar bajnok, U11-es ranglistavezető Albertirsán is bizonyította rendkívüli tehetségét: háromszor nyert, mindannyiszor döntő szettben. (A talpraesett, nagyon kedves leánykával szemben végül Mári Sándor védte meg kissé megtépázott renoménkat.)

ASE I.

A vázolt nehézségek ellenére a győzelmünk nem forgott veszélyben, mert a két páros mellett valamennyien megvertük - talán utoljára - a szintén ügyes újonc fiúkat, Csóka Leót és Szabó Balázst. Azaz megint a kiegyensúlyozott csapatteljesítménynek köszönhetjük a sikerünket. (Tímár Gyuszi és Mári Sanyi 3-3, Nagy András és Váradi Gyula 2-2 egyénit nyert ezúttal.)     

Városi SE Dunakeszi III.

A B-C osztályban afféle helyosztóra került sor az ASE II. és a CVSE IV. részvételével, hiszen a 9. kör előtt mindössze egy pont volt a különbség a két gárda között. A differencia csütörtök este háromra nőtt, miután végig vezetve, magabiztosan vertük a ceglédieket. 

A jó hangulatban lezajlott találkozó lehetett volna szorosabb is, de az ötjátszmás csatákból most mi jöttünk ki jobban. Egész pontosan: hatból négyszer. Két alkalommal az ifjú Telek Kristófot, kétszer Varga Tamást keserítettük el átmeneti időre, emiatt mindketten győzelem nélkül maradtak. A vendégek négy skalpján a szintén roppant fiatal Petrik Sebestyén, valamint Puskás János osztozott igazságosan.  (Itt meg kell jegyezzük, hogy ezek a "vasutas" kissrácok is hihetetlen figurák. Nem kizárt, hogy részben az asztalitenisz miatt, úgyhogy javasoljuk a szülőknek, jelentkezzenek minél hamarabb gyermekeikkel a Fodor Árpád - Gergye Zoltán edzőpárosnál!)   

Nálunk Czinege Lajos ellenállhatatlan volt, szettet sem vesztett, Mári Menyhért és a hosszú  szünet után visszatérő Singljár Mihály egyaránt hármat hozott, Gecser Zsolt  kettőt, no meg a párosokat is behúztuk.  

 

Az ASE II. - CVSE IV. mérkőzés résztvevői 2021. 12.09-én

 

Az újabb három-három pont révén az Albertirsai SE I. és az Albertirsai SE II. is a dobogó közelében fejezi be az őszt saját bajnokságában. A tavasz bonyolult lesz, de van esély arra, hogy minden fronton teljesítsük a céljainkat.

Ehhez továbbra is szükségünk lesz lelkes szurkolóink támogatására, akiknek ezen az úton is szívből köszönjük a buzdítást;  akár személyesen, akár csak online voltak velünk, sokat segítettek.

 

Pest megyei I/A 9. fordulójában: 

Albertirsai SE I. - Városi SE Dunakeszi MTK III. 12:6

Egyéni győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor 3/4

Tímár Gyula 3/4

Nagy András 2/4

Váradi Gyula 2/4

Dunakeszi III.

Márton Márk Géza  3/4

Szűcs Natália 3/4

Csóka Leó  0/4

Szabó Balázs 0/4

Páros győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor, Nagy András 1/1

Tímár Gyula, Váradi Gyula 1/1

Dunakeszi III. 

Szűcs Natália, Márton Márk Géza 0/1

Szabó Balázs, Csóka Leó 0/1

Pest megyei I/BC 9. fordulójában: 

Albertirsai SE II. - Szuperinfó CVSE IV. 14:4

Egyéni győzelmek: 

ASE II.

Czinege Lajos 4/4

Mári Menyhért 3/4

Singljár Mihály 3/4

Gecser Zsolt 2/4

CVSE IV.

Petrik Sebestény Örs 2/4

Puskás János Mihály 2/4

Telek Kristóf 0/4

Varga Tamás 0/4

Páros győzelmek: 

ASE II.

Gecser Zsolt, Mári Menyhért 1/1

Czinege Lajos, Singljár Mihály 1/1

CVSE IV.

Petrik Sebestény Örs, Telek Kristóf  0/1   

Varga Tamás, Puskás János Mihály  0/1

Részletes eredmények ITT és ITT!

Kettős rangadóval zárul az őszi szezon

Az elmúlt heteket szeretnénk meg nem történtté tenni. Nem kifejezetten az asztalitenisz miatt, de a civil élet problémái a sportra  is hatottak. Ma mindenesetre mindkét csapatunkra vár még egy kihívás hazai pályán: az utolsó őszi forduló következik. 

A legnagyobb teher ebben az időszakban a Mári családra nehezedik. November közepén elhunyt Mári Sándor édesapja, a szintén pingpongos, a csapatbajnokságban is érintett Mári Menyhért és Mári Demeter nagypapája. E pótolhatatlan veszteség mellett többeket betegség, munkahelyi elfoglaltság hátráltatott, így természetesen a szokottnál is kevesebb idő jutott edzésre, játékra, és mindez a csapatok összeállítását is  jelentősen befolyásolta. 

Pozitív fejlemény, és éppen a fentiekkel függ össze, hogy Czinege Lajos és Mári Menyhért is bemutatkozhatott a megye A-ban. A csapat ugyan súlyos vereséget szenvedett a listavezető Dunaharaszti MTK otthonában, de sokkal többre egyébként sem számíthattunk. Talán ma, a 9. helyen álló Dunakeszi VSE ellen...

Czinege Lajos (jobbra) küzd első megye A-s bajnokiján a dunaharaszti Patak Bencével

Tulajdonképpen örömteli az is, hogy az ASE II. nem kapott ki a Tápióságtól, hiszen betegágyukból kirángatott játékosokkal nyerni - bármennyire jó a két klub viszonya - nemigen lehetett volna, . A 9:9 amúgy is megszokott eredmény a "fakótól", és egyáltalán nem lepődnénk meg, ha ma este is egy pszichothriller forgatásán éreznénk magunkat.

A Pest megyei I/A 8. fordulójában: 

Dunaharaszti MTK II. - Albertirsai SE I. 17:1

Egyéni győzelmek: 

DMTK II.

Parti István 4/4

Patak Bence 4/4

Virágh Attila 4/4

Kovács Marcell 3/4

ASE I.

Mári Sándor 1/4

Czinege Lajos 0/4

Mári Menyhért 0/4

Váradi Gyula 0/4

Páros győzelmek: 

DMTK II.

Kovács Marcell – Virágh Attila 1/1

Parti István – Patak Bence 1/1

ASE I.

Mári Sándor – Mári Menyhért 0/1

Timár Gyula – Váradi Gyula 0/1

     

A DMTK beszámolója, fotókkal a Facebook-on.

Részletes eredmények ITT!

Pest megyei I/B-C 8. fordulójában: 

Tápióság KSK - Albertirsai SE II. 9:9

Egyéni győzelmek: 

Tápióság

Brender Ervin 4/4

Tóth Krisztián 4/4

Pintér Zsolt 1/4

Mácsár János 0/4

ASE II.

Nagy Ferenc 2/4

Szász András 2/4

Szelei Mihály 2/4

Mári Demeter  1/4

Páros győzelmek: 

Tápióság

Tóth Krisztián, Mácsár János 0/1

Brender Ervin, Pintér Zsolt 0/1

ASE II.

Szász András, Nagy Ferenc 1/1

Szelei Mihály, Mári Demeter  1/1

Részletes eredmények ITT!

MA ESTE:

 

Ízelítő a profik világából

Szakosztályunk illusztris vendéget fogadott a héten: Somosi Miklós, a válogatott egyik edzője látogatott Albertirsára.

 

 

Csoportkép este 10 után

 

Somosi Miklós tagja volt az 1988-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett magyar csapatnak. Tizennégyszeres utánpótlás és felnőtt magyar bajnok, többszörös Szuperliga győztes, kétszeres Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) bronzérmes. 2013 óta a válogatott soklabdás edzője, jelenleg az ifjúságiak szövetségi kapitánya is.  Korábban Karsai Ferenc stábjában dolgozott az osztrák nemzeti csapatnál. Másoké mellett az utolsó nem kínai származású férfi egyes világbajnok, Werner Schlager útját is egyengette. 14 évesen, a Fővárosi Vízművekben kezdett asztaliteniszezni. Játékosként megfordult a  BVSC, a Békéscsaba, a Kiskunfélegyháza, a Cegléd, a Kecskemét és a Graz együttesében.

Egy-két trükk is belefért

"Soma" rengeteget utazik külföldön és itthon,  a sportág igazi nagykövete. Örömmel keresi fel az ország legkisebb klubjait, így jutott el a mi egyik edzésünkre is.  Nem afféle villámlátogatásról volt szó: jó két és fél órán keresztül beszélgetett, ütögetett a helyi pingpongosokkal.

Mehet a kontra!

Albertirsán egyelőre csak amatőr asztaliteniszezők vannak, de a körülmények közelítenek a professzionális szinthez. Somosi Miklós is megjegyezte, hogy a városi sportcsarnok adottságai kiválóak, akár rangos versenyt is lehetne rendezni itt. 

Egy szép napon talán ez is megvalósul.

Intenzív osztály

 
  

Hosszú meccsek éjszakája

Nem volt sétagalopp a csütörtök esti Albertirsa - Dunaharaszti dupla. A lejátszott tizennyolc mérkőzésből kilenc csak a döntő szettben dőlt el a megye B-C-s bajnokin. Öt alkalommal az A osztály képviselői is túlóráztak.

 

Ha már hosszú, legyen kemény!

A fenti elvárásnak, amelyet az irodalmi életben a versekre szokás alkalmazni, tökéletesen megfelelt a megyei második vonalban lejátszott ASE II. - DMTK IV. találkozó. Minden győzelemért, némelyik összecsapáson minden pontért keményen kellett küzdeni. 

 

 

Már a párosok is a lehető legkisebb különbséggel, számos fordulatot követően dőltek el. Gecser Zsolt és Mári Menyhért 0:2-ről fordított Blaskovits Bence és Váradi Gergő ellen, a Czinege Lajos - Szász András kettős viszont kedvező helyzetből kapott ki Sós Tibortól és Szécsi Kristóftól. (A vájtfülűeknek biztosan szemet szúrt - akár egy rettenetes képzavar -, hogy Szász András neve ezúttal a B csapatban tűnt fel. Szakosztályvezetőnk Nagy Ferenc hiányára, valamint a fiatal, ám kitűnő ellenfélre tekintettel igyekezett segíteni. A másik oldalon Sós Tibor az, aki korábban feljebb szerepelt, például az NB III-ban is, ám idén a harasztiak négyes sorszámú együttesét erősíti.) 

Az egyéni szakasz szolidan, mindkét fél részéről két-két viszonylag egyértelmű győzelemmel indult. 3:3 után Gecser Zsolt drámai csatában kikapott Szécsi Kristóftól, de a következő három partit megnyertük, méghozzá úgy, hogy egy nem várt siker is javított az esélyeinken: Mári Menyhért "elkapta" Sós Tibort (6:4). 

Ezután Zsolti is megszerezte első győzelmét, Lali is a harmadikat, így elhúztunk néggyel. A csereként beállt Szelei Mihály sokáig gyötörte Sós Tibit - végül sajnos nem bírt vele -, de Menyus tartotta a biztató különbséget (9:5). Döntetlennél rosszabb már nem lehetett!

Jobb sem lett... 

A Gecser - Blaskovits és a Czinege - Sós meccs is úgy ment el 3:2-re, hogy mindkettő végződhetett volna fordítva. Volt, hogy egyetlen labda hiányzott a végső sikerhez (9:7).

Az utolsó két párosításra maradt a döntés. Szelei Misinek két szoros szettre futotta Szécsi Kristóffal szemben, és egy darabig úgy festett, ennél többen nem reménykedhetünk a másik asztalon sem, hiszen az addig remeklő Mári Menyhért mínusz 2-re állt Váradi Gergő ellen. A harmadik játszmától kezdve viszont módosult a kép. Menyus változtatott, és az új taktika működőképesnek bizonyult, sikerült kiegyenlítenie. Az ötödik szett közepén 3:5-tel fordultak, de 7:5-nél nálunk volt az előny. 

Ekkorra már véget ért a párhuzamosan zajló megye A-s meccs és az edzés is, és mindenki a két fiatalt nézte. Nagyjából pontonként  felrobbant a csarnok. 

A srácokat ez a nagy nyomás nem zavarta különösebben. Nem hárították a felelősséget, igyekeztek gyorsan, támadó szellemben pingpongozni, aminek számtalan ragyogó labdamenet lett az eredménye. Végül Gergő nyert 11:9-re, és ezzel egy pontot megmentett csapatának. 

 

Néhány méterrel odébb, és egy osztállyal feljebb nem volt ok ennyi izgalomra. Az Albertirsa I. a szerencsés beírásnak is köszönhetően hamar meggyőző fórt harcolt ki a DMTK III. ellenében. A párosokat követően 2:0-ra, az első egyéni kör után 5:1-re, a második után 8:2-re vezettünk. Ezután jött egy kisebb hullámvölgy, amikor a vendégek 8:5-re felzárkóztak.  

 

 

Mári Sándor, aki ezen az estén nem talált legyőzőre, a véghajrá előtt újfent megnyugtatóvá tette a vezetésünket, Nagy András pedig rövidesen a három pontot is bebiztosította. 

Bár mindvégig stabilan vezettünk, és a 12:6-os végeredmény is meggyőző, belülről nem volt ez egyszerű menet. Keresztesi József kimagasló formában játszott, Újvári István adogatásaival, pörgetéseivel meggyűlt a bajunk. Mihály György most csak egyet nyert, de nem adta meg magát könnyen, és a finom mozdulatai élményszámba mentek. Perényi Pétert, aki sokszor megtréfált már bennünket, ezúttal minden irsai legyőzte. Ez alighanem először fordult elő a sportág történetében...

 

 

Ami minket illet: Nagy Andris továbbra is meghatározó emberünk. Tímár Gyula nagyot küzdve hozott kettőt, Váradi Gyula egyet, miközben maratoni mérkőzéseken szívta el a vetélytársak életerejét. 

Vagyis ez megint, mint mindig, csapatmunka volt. 

 

Pest megyei I/BC 7. fordulójában: 

Albertirsai SE II. - Dunaharaszti MTK IV. 9:9

 

Egyéni győzelmek: 

ASE II.

Mári Menyhért 3/4

Czinege Lajos 3/4

Szász András 1/2

Gecser Zsolt 1/4

Szelei Mihály 0/2

DMTK IV.

Sós Tibor 3/4

Szécsi Kristóf 2/4

Váradi Gergő 2/4

Blaskovits Bence 1/4

Páros győzelmek: 

ASE II.

Mári Menyhért, Gecser Zsolt 1/1

Szász András, Czinege Lajos 0/1

DMTK IV.

Szécsi Kristóf, Sós Tibor 1/1

Blaskovits Bence, Váradi Gergő 0/1

 Pest megyei I/A 7. fordulójában: 

Albertirsai SE I. - Dunaharaszti MTK III. 12:6

Egyéni győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor 4/4

Nagy András 3/4

Tímár Gyula 2/4

Váradi Gyula 1/4

DMTK III.

Keresztesi József 3/4

Újvári István 2/4

Mihály György 1/4

Perényi Péter 0/4

Páros győzelmek: 

ASE I.

Tímár Gyula, Váradi Gyula 1/1

Mári Sándor, Nagy András 1/1

DMTK III.

Perényi Péter, Újvári István 0/1

Keresztesi József, Mihály György 0/1

Részletes eredmények: megye I/A és megye I/BC.

 

 

 

 

   

    

 

Ez most fájt egy kicsit

Szoros mérkőzésekre, afféle helyosztókra készültünk a Pest megyei csapatbajnokság 6. fordulójában. A nagy küzdelem meg is volt, ám sajnos mindkét csapatunk elvérzett idegenben.

 

Nem tett jót nekünk a néhány hetes bajnoki szünet. A pingpong sokaknál háttérbe szorult betegség, munka vagy épp családi programok miatt, és ez érződött a formán, a harci kedven is. 

Gyönyörű férfiak balról jobbra: Kiss Ferenc, Ivanics István, Márton Balázs, Burján Péter, Bódi Imre (Maglód); Váradi Gyula, Szász András, Tímár Gyula, Mári Sándor, Nagy András (Albertirsa)

A megye A-ban talán csak Nagy András volt kivétel, aki jól mozgott előző klubja, a múlt hétvégéig hozzánk hasonlóan mindösszesen egyszer betliző Maglódi TC otthonában  is. A Márton Balázstól elszenvedett tisztes vereség vállalható, a páros teljesítményét pedig inkább Mári Sándor húzta le, akinek edzés híján a legegyszerűbb labdák okozták a legnagyobb gondot... (Andris Burján Péter és Ivanics István elleni találkozójáról is készült felvétel. Utóbbinak ez a 2. része.)

Viszont egyesben Mári Sándor is csak Balutól kapott ki, persze tükörsimán. Másik három vetélytársát időnként meg tudta előzni, és a többé-kevésbé támadó felfogás ezúttal eredményre vezetett. (Pl.: Mári - Ivanics.)  

Párosban még a passzívabb játékstílus is működött: Tímár Gyula és Váradi Gyula nagy csatában legyűrte Burján Pétert és Ivanics Istvánt. Tímár Gyuszi egyéniben Kiss Ferenc ellen állt legközelebb a pontszerzéshez, de két szettnyi előnyét nem tudta győzelemig vinni. Váradi Öszi ellenben megverte a sérüléséből nemrég felépült Kiss Ferit, és 8:9-es állásnál - mert 6:9 után visszajöttünk a meccsbe -  reális esélye volt Ivanics Istvánnal szemben is. Végül fordulatos összecsapáson, az ötödik játszmában maradt alul, ott is 11:9-re. 

Egyébként, ha a szűk vereség miatt keserű is a szánk íze (végül is csak két ponton múlott a döntetlen), nem lehetünk teljesen elégedetlenek. Partiban voltunk a hiányzói ellenére is jó erőkből álló Maglóddal, volt sok szép labdamenet, időnként némi izgalom is, és ami a legfontosabb: mindvégig a szokásos baráti légkörben játszottunk. 

 

A sportszerűséggel nem volt gond Gyálon sem - hogyan is lett volna -, ahol az Albertirsa II. szerepelt vasárnap délelőtt. Itt is akadt egy "Márton Balázs", akin - ahogy sejtettük előre - nem talált fogást senki irsai. Kiss I. Pétertől Nagy Ferenc és Czinege Lajos lopott egy-egy szettet, ennél többre nem futotta. Az ifjú Láng Leventét ellenben elkapta mindenki, azaz a negyedik emberen behoztuk az elsőt. (A párosok után is X-re álltunk.) 

 

Albertirsai SE II. (balról): Nagy Ferenc, Czinege Lajos, Gecser Zsolt, Szelei Mihály, Mári Menyhért

 

Kiss Peti mellett Starostiák József a hazaiak másik rutinos játékosa. Őt Szelei Mihály és Czinege Lali mattolta, Gecser Zsolt csak majdnem. Stari fronton 2:2-re végeztünk így is, ami nem tragédia.

Természetesen nem tragédia, inkább kicsit kellemetlen meglepetés, hogy Horváth Ádám, akinek azért eddig nem volt makulátlan a mérlege velünk szemben, ezúttal egyszer sem hibázott. Az előbb írtakkal összevetve kiderül, hogy valójában ő jelentette a különbséget a két csapat között. 

Prémium Gyáli ASE III. (balról):  Horváth Ádám, Láng Levente, Kiss Péter, Starostiák József    

Sem Ádám, sem a gyáliak teljesítményéből nem von le semennyit, de el kell ismerni, hogy az ASE II. halványabb volt a megszokottnál. Gecser Zsolt nyerő helyzetből vesztett kétszer is, Czinege Lajos hamar elfáradt, Mári Menyhérten érződött a sok kihagyás. Nagy Feri egy egyénit vállalt, az elég balul sikerült beírás az ellenfél legjobbját dobta neki...  Előre legfeljebb Szelei Misi dupláját írtuk volna alá; betegség után, kevés edzéssel a háta mögött hozta, amit hozhatott.  

Az ASE I. a Dunaharaszti III., az ASE II. a Dunaharaszti IV. ellen javíthat november 11-én,  hazai pályán. Győzelemmel mindkét együttes megragadhatna saját csoportja élmezőnyében. Vereség esetén elsodródnánk a dobogótól, ráadásul a megye A-ban közel kerülnénk a kiesőzónához.

Úgyhogy inkább nyerjünk, ha lehet. 

Pest megyei I/A 6. fordulójában:

Maglódi TC - Albertirsai SE I. 10:8

Egyéni győzelmek: 

Maglód

Márton Balázs 4/4

Burján Péter  2/4

Ivanivcs István 2/4

Kiss Ferenc 1/4

ASE I.

Mári Sándor 3/4

Nagy András 3/4

Váradi Gyula 1/4

Tímár Gyula 0/4

Páros győzelmek: 

Maglód

Kiss Ferenc, Márton Balázs 1/1 

Burján Péter, Ivanics István 0/1

ASE I. 

Tímár Gyula, Váradi Gyula 1/1

Nagy András, Mári Sándor 0/1

Pest megyei I/B-C 6. fordulójában: 

Prémium Gyáli ASE III. - Albertirsai SE II. 11:7

Egyéni győzelmek: 

Gyál II.

Horváth Ádám László 4/4

Kiss I. Péter 4/4

Starostiák József 2/4

Láng Levente 0/4

ASE II.

Czinege Lajos 2/4

Szelei Mihály 2/4

Gecser Zsolt 1/3

Mári Menyhért 1/4

Nagy Ferenc 0/1

Páros győzelmek: 

Gyál III.

Starostiák József, Horváth Ádám László 1/1

Kiss I. Péter, Láng Levente 0/1

ASE II.

Nagy Ferenc, Mári Menyhért 1/1

Czinege Lajos, Szelei Mihály 0/1

A maglódiak meccsbeszámója ITT olvasható, a gyáliaké ITT.

A belinkelt videókat Puskás János készítette.

Részletes eredmények ITT és ITT.

Nem a mi hetünk volt

A bajnokság 5. fordulója véget vetett csapataink hihetetlen szériájának. Innen folytatjuk a hónap végén.

Még az elmúlt csütörtök este csapott össze a megye B-C két éllovasa, az Albertirsai SE II. és a Csemő II. a városi sportcsarnokban. (A két gárda egyaránt 12 ponttal, 52:20-as meccsaránnyal állt a forduló előtt.)

A vendégek erős kerettel érkeztek, hiszen Kurtz György és Tóth Zoltán is szerepelt már magasabb osztályban. Ezen a szinten mindenképp a szűk elithez tartoznak. A két másik játékosnak csak az eredményeit ismertük; az hamar kiderült, hogy Tóth Zoltánhoz hasonlóan Magyar Miklós és Novák Attila is a védekező stílust képviseli. 

 

A Gerje menti népdalkör első fellépése (fotó: Mári Sándor)

 

Nos, nem is nagyon támadtak a Czinege Lajos - Szelei Mihály páros ellen. Inkább a mieink hibáira vártak, és hibából sajnos több volt a megszokottnál. A vége így is 3:2 lett ide, ami sokkal kedvezőbb, mint a másik asztalon kialakult 1:3. Mári Menyhért és Nagy Ferenc pörgősebb, kevésbé idegőrlő mérkőzésen maradt alul az egyébként a jobbiknak tűnő csemői duó ellen (1:1).

Az első kanyar tulajdonképpen nem alakult rosszul. Czinege Lajos és Gecser Zsolt is nyert. Az előny persze elolvadt, de a játék képe azt mutatta, hogy a 3. és 4. ember ellen van keresnivalónk, és talán 1-2 bravúr is beleférhet (3:3).

Ehhez képest a következő körben beütött a krach. Nem Kurtz és Tóth urak 3:0-ás győzelme miatt, az benne volt a levegőben, hanem Magyar és Novák urak jóvoltából. Vagy: a mieink szokatlan visszafogottsága miatt. Czinege úr és Szelei úr is kétszettes hátránynál ébredt, és bár visszakapaszkodtak, fordítani nem tudtak végül (3:7).

Ezzel gyakorlatilag eldőlt a találkozó. Mári Menyhért behúzta ugyan "hátsó pályás" partijait, a többiek nem tudták gyarapítani a hazai pontok számát. Részben azért, mert jók voltak az ellenfelek, részben azért, mert  - jobban vagy kevésbé - mindenki elmaradt valós tudásától (5:13).

 

Még rosszabbul járt az ASE I., amely Őrbottyánba látogatott vasárnap délelőtt. A helyiek kettes számú, az egyesnél lényegesen erősebb együttese pillanatnyi esélyt sem hagyott a mieinknek. 

A Hókáné Fekete Zsuzsanna, Kövesfalviné László Adrienn, Márton Zoltán, Szűcs Tibor összeállítású kvartett egy csúcsformában lévő Albertirsának is nagyon nagy kihívást jelentene - de csúcsformáról ezúttal szó sem volt. Egyik nemrégiben született bejegyzésünknek az volt a címe, hogy A nap, amikor minden sikerült. Nos, ez alkalommal alig jött össze valami. A tizenhat vesztes párharcból tizenegyszer 0:3 lett az eredmény. Két győzelmünket Nagy András és Váradi Gyula jegyezte, Szász András és Tímár Gyula egyszer sem járt sikerrel.   

Nagy András adogat (fotó: Czinegéné Deák Judit)

Nyilván nem jelentett előnyt a szokatlan  Sponeta asztal az új Joola Flash labdával kombinálva - talány, hogy ezek az adatok miért nem szerepelnek a szövetség adatbázisában -, meg az, hogy Mári Sándor nem állt rendelkezésre, ám felesleges és méltatlan dolog lenne kifogásokkal takarózni. Egyszerűen sokkal jobb volt Őrbottyán.

Az elmúlt héten tehát nem sok babér termett a számunkra. Mindazonáltal az összkép büszkeségre ad okot: öt forduló után az A és a B-C osztályban is négy győzelmünk van, azaz első mikrociklus kiválóan sikerült. Most három hetes bajnoki szünet következik, mi pedig magabiztosan várhatjuk a folytatást.

Pest megyei I/B-C 5. fordulójában: 

Albertirsai SE II. - Csemői Palotás SE II. 5:13

Egyéni győzelmek: 

ASE II.

Mári Menyhért 2/4

Czinege Lajos 1/4

Gecser Zsolt 1/4

Nagy Ferenc 0/1

Szelei Mihály 0/3

Csemő II.

Kurtz György 4/4

Tóth Zoltán 4/4

Magyar Miklós 2/4

Novák Attila 2/4

Páros győzelmek:

ASE II.

Czinege Lajos, Szelei Mihály 1/1

Nagy Ferenc, Mári Menyhért 0/1

Csemő II.

Tóth Zoltán, Kurtz György      1/1

Magyar Miklós, Novák Attila      0/1  

 

A Pest megyei I/A 5. fordulójában:

Őrbottyáni Csapatok SE II. - Albertirsai SE I. 16:2

Egyéni győzelmek: 

Őrbottyán II.

Hókáné Fekete Zsuzsanna 4/4

Márton Zoltán 4/4

Szűcs Tibor 4 /4

Kövesfalviné László Adrienn 2/4

ASE I.

Nagy András 1/4

Váradi Gyula 1/4

Szász András 0/4

Tímár Gyula 0/4

Őrbottyán II.

Hókáné Fekete Zsuzsanna, Márton Zoltán 1/1

Kövesfalviné László Adrienn, Szűcs Tibor 1/1

ASE I. 

Nagy András, Szász András 0/1

Tímár Gyula, Váradi Gyula 0/1

Részletes eredmények ITT és ITT!

További fotók ITT és ITT!

   

Rangadók hete

Mindkét csapatunkra komoly erőpróba vár a megyei bajnokság 5. fordulójában.

A B-C osztályt holtversenyben, négy-négy győzelemmel, 52:20-as meccsaránnyal vezeti az Albertirsai SE II. és a Csemő II. A csúcsrangadóra csütörtökön este kerül sor a városi sportcsarnokban. 

A megye A-ban szereplő ASE I., amely szintén hibátlan még a szezonban,  az Őrbottyán II-nél, a csoport egyik legjobbjánál vendégeskedik vasárnap. Az ellenfélnek sok kiváló, képzett játékosa van, így nagyon jó mérkőzésre van kilátás.

Hajrá, Irsa!

Fiúk a lányok ellen

A várakozásnak megfelelően gond nélkül nyert második csapatunk a megye B-C déli csoportjának  újonca ellen.

Egyike a dunaharasztiak nagyon jó kezdeményezéseinek, hogy idén egy kizárólag hölgyekből álló egységet is neveztek a csapatbajnokságra. A lányok célja egyelőre a versenyrutin megszerzése lehet, de nyilvánvaló, hogy  előbb-utóbb nyerni is fognak. 

Körülbelül ez a helyzet a mi Mári Demeterünkkel is, aki - életkorához mérten - hosszú kihagyás után tért vissza az asztaliteniszhez, és a legutóbbi két találkozón már lehetőséghez jutott a felnőttek között. 

Az ő játéka még lesz sokkal jobb, hiszen az idő neki dolgozik, a többieké - Czinege Lajos, Gecser Zsolt,  Mári Menyhért - most is elég jó ahhoz, hogy egy ilyen összecsapáson következetesen gyűjtögessék a győzelmeket. Ezúttal sem tettek másként.  

Fotók: DMTK

Az újabb sikerrel az ASE II. továbbra is 100%-os. Van még egy hibátlan gárda a mezőnyben (Csemő II.), de ez az állapot csütörtökön biztosan megváltozik, mert a két veretlen akkor találkozik Irsán. 

Ütősebb párosítás pillanatnyilag nem létezik ebben az osztályban. 

Pest megyei I/BC 4. fordulójában: 

Dunaharaszti MTK VI. - Albertirsai SE II. 5:13

Egyéni győzelmek: 

DMTK VI.

Kovács Dorina 1/4

Kovácsné Mester Ágnes 1/4

Kriszt Klaudia 1/4

Török Réka 1/4

ASE II.

Czinege Lajos 4/4

Gecser Zsolt 4/4

Mári Menyhért 4/4

Mári Demeter 0/4

Páros győzelmek:

DMTK VI.

Kovács Dorina, Kriszt Klaudia 1/1

Kovácsné Mester Ágnes, Török Réka 0/1

ASE II.

Gecser Zsolt, Mári Menyhért 1/1

Czinege Lajos, Mári Demeter 0/1

Részletes eredmények ITT!

Videó

A nap, amikor minden sikerült

A gyáliakat nem kérdeztük meg, hogy mi a véleményük erről, de a mi szempontunkból feltétlenül igaz, hogy örökrangadót játszottunk tegnap este. Amióta megalakult az asztalitenisz szakosztály Albertirsán, tehát pontosan tíz éve, mindig találkoztunk a GYASE valamelyik csapatával. 

A miénknél korábban kezdődött megye A-s kalandozásuk, no meg a Covid19 közbejöttével épp a Gyál II-vel régen hozott minket össze a sors(olás). Ezért is, de főleg a kölcsönös tisztelet, az évtizedes barátság  miatt nagy örömmel üdvözölték egymást a felek a 4. forduló nyitómérkőzése előtt.

Játék közben már kevés jelét mutattuk a barátságnak. Természetesen nem voltunk sportszerűtlenek, csak nagyon következetesen gyűjtögettük a pontokat. A két párost egyaránt 3:1-re nyertük, az első egyéni forduló valamennyi meccsét 3:0-ra. A következő körben pedig el is dőlt a három pont sorsa. 

Nagy András egyesben játszmát sem vesztett, Mári Sándor is csak egyet. Váradi Gyula egyedül Licsár Zsolttal vívott párharca közben ingott meg rövid időre, végül döntő szettben sikerült felülkerekednie vetélytársán. Tímár Gyula Papp Zsolttal vívott ötjátszmás csatát, amelyből szintén győztesen került ki. 

Mert valahogy jól kerültünk ki mindenből. Elég jól pingpongoztunk, mellénk állt a szerencse, és időnként a leglehetetlenebb ütés, a legkilátástalanabb játékhelyzet is pontot hozott. Talán nem volt ilyen bajnokink soha, azaz 2011 óta. Valószínűleg a gyáliaknak sem... 

Tapasztalt, egyáltalán nem ügyetlen, roppant egységes csapatról van szó. Utoljára, 2018 februárjában - persze mindkét fél más összeállításban szerepelt akkor - nyerni tudtak Albertirsán 10:8-ra. 

Most a nulla és a nyolcas helyet cserélt...

 A Pest megyei I/A 4. fordulójában: 

Albertirsai SE I. - Prémium Gyáli ASE II. 18:0

Egyéni győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor 4/4

Nagy András 4/4

Tímár Gyula 4/4

Váradi Gyula 4/4

GYASE II.

Hóf Sándor 0/4

Jánosi János 0/4

Licsár Zsolt 0/4

Papp Zsolt 0/4

Páros győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor, Nagy András 1/1

Tímár Gyula, Váradi Gyula 1/1

GYASE II.

Hóf Sándor, Licsár Zsolt 0/1

Papp Zsolt, Jánosi János 0/1

Részletes eredmények ITT!

Magabiztos irsai győzelmek

Először játszottunk bajnoki mérkőzést a városi sportcsarnokban. A premier, rögtön egy "kettős rangadó", nagyszerűen sikerült. 

Mindkét csapatunk esélyeshez méltó fölénnyel nyerte meg 3. fordulóbeli mérkőzését. A megye A-ban az Őrbottyán I. volt az ellenfél. A rendkívül sportszerű vendégek mindent megtettek azért, hogy megnehezítsék a dolgunkat, ám igyekezetük egy viszonylag szoros végeredményhez sem volt elegendő ezúttal. Közülük csak dr. Adel Hatem tudott meccset nyerni, mégpedig a betegsége után először lehetőséghez jutó Tímár Gyula ellen. Az eddigi találkozókat végigjátszó Szász András ezúttal nem állt be.

A második vonalban jó hangulatú szomszédvári derbire (Albertirsai SE I. - Ceglédbercel) került sor. A fontos kérdések hamar eldőltek itt is. A SZPCDSE két győzelmet jegyzett összesen, az egyiket az éppen tőlünk igazolt Németh Csaba révén. (Reméljük, hamarosan a másik kölcsön adott játékos, Plattner Balázs is bemutatkozhat a bercelieknél.)   

Összhang: nagyjából összeöltöztek a berceli és irsai fiúk

Az eredményeket nézve  tehát nincs okunk panaszra, a körülmények ellen pedig nem sokat tehetünk. Nagyon örülünk, hogy mi is használhatjuk a modern és csodaszép csarnokot, ami bár nem a mi sportágunk igényeit figyelembe véve épült, sok szempontból előnyösebb is, mint a korábbi termünk volt. Ezzel együtt: köszönettel tartozunk a bercelieknek és az őrbottyániaknak, hiszen nem tették szóvá a meccseinkkel párhuzamosan zajló profi kosárlabdaedzés keltette folyamatos háttérzajt, vagy éppen a parkettára festett fehér mintázatokat.   

Most tényleg az a legfontosabb, hogy pingpongozhatunk. 

Pest megyei I/A 3. fordulójában: 

Albertirsai SE I. - Őrbottyáni Csapatok SE II. 17:1

Egyéni győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor 4/4

Nagy András 4/4

Váradi Gyula 4/4

Tímár Gyula 3/4

Őrbottyán I..

dr. Adel Hatem 1/4

Fehér Zsolt 0/4

Kálmán Csaba 0/4

Tóth Péter 0/1

Páros győzelmek: 

ASE I.

Mári Sándor, Nagy András 1/1

Tímár Gyula, Váradi Gyula 1/1

Őrbottyán I..

dr. Adel Hatem,  Fehér Zsolt 0/1

Kálmán Csaba, Tóth Péter 0/1

Pest megyei I/BC 2. fordulójában: 

Albertirsai SE II. - Szabó Pál Ceglédberceli DSE 16:2

Egyéni győzelmek: 

ASE II.

Mári Menyhért 4/4

Szelei Mihály 4/4

Gecser Zsolt 4/4

Nagy Ferenc 2/2

Mári Demeter 0/2

SZPCDSE

Németh Csaba 1/2

dr. Antal András 1/4

Kocsis Erik 0/4

Patakfalvi István 0/4

dr. Pipicz Sándor 0/2

Páros győzelmek: 

ASE II.

Mári Menyhért, Nagy Ferenc 1/1

Mári Demeter, Szelei Mihály 1/1

SZPCDSE

dr. Antal András, dr. Pipicz Sándor 0/1

Kocsis Erik, Patakfalvi István 0/1

Részletes eredmények: megye I/A és megye I/BC.

Csapatbajnoki kisokos

Úgy gondoltuk, hogy az első hazai kettős rangadó előtt érdemes röviden ismertetni a Pest megyei asztalitenisz-csapatbajnokságok rendszerét.

 

Két bajnoki osztályban összesen harminchét csapat indult a megyei CSB idei küzdelmeiben. Az Albertirsai SE I. az I/A osztályban, az Albertirsai SE II. a három csoportra osztott második vonal (I/BC) déli régiójában szerepel. Ebben a két sorozatban egyaránt 10-10 csapat versenyez.   

Az A-ból, elvileg, az első két helyezett feljut az NB III-ba, az utolsó négy pedig kiesik. A BC jelű bajnokságból - egy rájátszás után - összesen két gárda jut fel az első osztályba. 

A helyezések őszi-tavaszi fordulók, oda-visszavágók alapján, körmérkőzés formában dőlnek el. A sorrendet a megszerzett pontok száma dönti el. A győzelem 3, a döntetlen 2, a vereség 1 pontot ér. (Ha egy csapat nem áll ki a mérkőzésre, nem kap pontot.) Azonos pontszám esetén a holtversenyben lévő csapatok egymás elleni eredménye dönt (győzelem, játszmaarány, poénarány sorrendjében). 

A csapatbajnoki találkozókat 4  fős  csapatok vívják.  A végeredmény 2 páros, majd 16  egyéni mérkőzés után alakul ki.Valamennyi mérkőzés 3 nyert játszmáig tart. Egyesben - leghamarabb az első kör után - egy csere megengedett. Párosra olyan játékos is nevezhető, aki egyéniben nem szerepel. 

Hajrá, Irsa!

 

 

 

 

A csirkeólban is pattogott a labda - 10 éve indult újra a versenyszerű asztalitenisz Albertirsán

A múlt század harmincas - negyvenes éveiben már működött asztalitenisz-szakosztály Albertirsán. Arról sajnos nincsenek adataink, hogy mikor és miért ért véget ez a kezdeményezés, illetőleg kik alkották a csapatot. Ami biztos: több évtizedes szünet után, a kétezres évek első évtizedében szerveződött itt újra közösség a sportág körül.  Az Albertirsai Pingpong Baráti Kör néven elindult együttes pontosan tíz éve, 2011-ben nevezett először a Pest megyei csapatbajnokságba. A kerek évforduló kapcsán beszélgettünk az azóta is aktív tagokkal, Gecser Zsolttal, Kovács Lászlóval, Singljár Mihállyal, Szász Andrással és Tímár Gyulával. 

Hogyan ismerkedtetek meg a sportággal? Mikor kezdtetek pingpongozni?

Kovács László: Micsurin TSZ, 1980...

Singljár Mihály: Sokkal hamarabb, a szomszédunkban, egy konyhaasztalon.

Kovács László: Bocsánat, igen, egy kicsike márvány asztal volt Györkééknél, egy kicsike asztal. Deszka volt a háló. Ott kezdtük valamikor a 60-as években. Pingpongoztunk a seregben is, azután a TSZ-ben, a színpadon. Minden ebédidőben ott játszottunk.

Tímár Gyula: Ahhoz képest eléggé zsengék vagytok...

Kovács László: Akkor még nem tollszárral játszottam, rendesen fogtam az ütőt. Mindenkit megvertem simán, akkor mondtam, inkább tollszárral játszom ellenetek, legyen valamennyi esélyetek.  

Singljár Mihály: Lacival a komolyabb pingpongunk a 80-as évek elején kezdődött a TSZ megmunkáló központjában, a Hajda tanyán, Monorierdőn. Később a pilisi KISZ klubba jártak néhányan. Utána jött Bánhegyi Ferenc tanár úr, aki NB I-es bíró volt, kiváló közösségi ember, mindent megtett másokért. Vele jártunk először versenyekre 1984-1985 környékén. Ezek afféle szpartakiádok voltak. Vecsésen, a Tápió vidékén, Szolnokon... 2002-ben csatlakozott hozzánk egy másik csoport, Varényi Pistáék. Velük érkezett Gecser Zsolti is. Egyszer jött Pista valamiért, és mondta, sietnie kell, mert megy pingpongozni Hanák Palihoz a csirketelepre. Onnan hívtuk át őket Pilisre. Akkor épp a kisiskolában játszottunk, utána költöztünk a piactérhez. Ott is pingpongoztunk nagyjából másfél évet. Irsára 2005-ben kerültünk át. Közben persze cserélődtek az emberek, lemorzsolódtak, csapódtak hozzánk. Főleg felnőttek persze.

Gecser Zsolt: Sokan jártak át pilisiek is Irsára. Sedró Jani, Bretka Feri, John Karcsi, Nagy Feriék...

Singljár Mihály: Most is sokan vagyunk. Azt lehet mondani, járnak hozzánk Őrbottyántól Maglódig, Maglódtól Kakucsig.                    

Tímár Gyula: Sok helyről, sokan jártak hozzánk mindig.  Ki is hullottak emberek, de jöttek mások. Van egy alap brigád, ami nem nagyon változik. Rengeteg csapat széthullott, nálunk stabil maradt a társaság. Ezért sokat tettünk. Jó házigazdák voltunk. Néha terhes volt megszervezni, de valamit mindig tudtunk produkálni a meccsekre. Nem is, hogy tudtunk, hanem - akartunk. Volt, amikor csak kenyér volt, zsír, egy kis hagyma, egy kis innivaló, de mindig vendégül láttunk mindenkit. Ezt néha viszonozták is. A gyáliak rendeztek egy elég komoly versenyt Ferihegyen. Mikor megérkeztünk, a vezetőjük, Kis Peti felmutatott egy üveget: "Ez az albertirsaiak pálinkája. Nekik tettük ide."  Nem a pálinka a lényeg, hanem az, hogy emlékeztek rá, itthon mi is megkínáltuk őket, és ez nagyon jól esik.  

Gecser Zsolt: Ezt a szokást átvette a második csapat is, mikor megalakult. Ez fontos, mert szeretnek idejönni az ellenfelek, jól érzik magukat Albertirsán. 

Singljár Mihály: Mindenki tudja, ahol irsaiak vannak, ott buli van. Megye C TOP 10 versenyre mentünk. Focizni voltam előző nap, kipakoltam minden pingpongos cuccot a táskámból. Másnap elaludtam, korán reggel telefonált Gecser Zsolti, hogy mindjárt jön értem. Dunaharasztiban vettem észre, hogy nincs nálam ütő. Pálinka volt, pingpongütő nem. A helyiek - Jenei Gabi, Török Zoli - mindjárt hoztak pár ütőt, kölcsönbe, hogy válasszak és tudjak játszani. 

Gecser Zsolt: Én Mikebudán kezdtem. Kudelich Géza járt ki Ceglédről edzést tartani. nálunk idősebb srácok jártak oda, mint Varényi Pista. Mi, fiatalabbak bementünk, néztük, mit csinálnak az "öregek". Géza bácsi szólt, hogy beállhatunk mi is. Először csak a pingpongütőn pattogtattuk a labdát tenyeressel, fonákkal, aztán ütöttük a falra, és a legvégén örülhettünk, ha forgózhattunk egyet az asztalnál. Ez 8 éves korom körül lehetett. Sajnos hamar befejeződött Mikebudán a pingpong, és én utána sokáig, több mint 20 évig nem pingpongoztam. 2001 szilveszter éjszaka indult újra a játék Hanák Palinál, amikor felállítottuk a pingpongasztalát egy üres csirkeólban... 

Kudelich Géza

 tagja volt a Cegléd 1972-es, az NB II-ben bajnoki címet szerzett csapatának, majd szerepelt az NB I-ben is, a CVSE első nagy korszakában. Játékos pálayfutását követően edzőként is tevékenykedett. 2012-ben hunyt el. 63 évet élt. 

Tímár Gyula: Mi az iskolában ütögettünk néha, de az én történetem 2007 szilveszterén kezdődött, amikor egyszer szintén Varényi Pistával beszélgetve szóba került a pingpong. Ő már javában játszott akkor, én meg elmeséltem neki, hogy szeretek játszani, van is asztalom, otthon már mindenkit megverek. Akartam is valahova menni, ahol engem ver meg mindenki. Hívott magukhoz, és februárban el is mentem edzésre. Ott aztán meg is történt: jól elkalapáltak. Mindenki sokkal jobb volt nálam. De legalább volt egy indíttatás, amitől az ember akart fejlődni. Ez nagyon fontos. 

Kicsi is, pixeles is, de a miénk. 

Egy 2011-es, valószínűleg kaputelefonnal készült fotó (balról): 

Singljár Mihály, Szász András, Kovács László és Tímár Gyula.  

Szász András: Gyerekkoromban szerettem volna edzésre járni, de nem volt rá lehetőség. Később az érdi bajnok én voltam: a rokonokat, a munkatársakat vertem sorra. Mikor Irsára költöztem, egy városnapon derült ki - nem is mi beszélgettünk, hanem az asszonyok, Ibolya és Ildikó -, hogy Tímár Gyuszi pingpongozik. Ezután, 2009-ben, csatlakoztam én is. Senki nem hagyott nyerni. De 2010-ben azért már eljártunk amatőr versenyekre.  

Gecser Zsolt: Öt éven keresztül mindenkitől kikaptam én is. Ebből fejlődtem, ebből küzdöttem fel magam folyamatosan. Mindig kicsivel jobb akartam lenni.

2011-ben úgy döntött a csoport egy része, hogy nevez a megyei csapatbajnokságra. Mi volt a cél az induláskor?

Singljár Mihály: Az volt a cél, hogy ne legyünk utolsók. Az utolsó előtti hely már nagyon jó! Végül nyolcadikok lettünk tizenkettőből. A második évben hatodikok, akkor már nálunk játszott Oros Imre is. 

Tímár Gyula: A helyezés is számított, főleg az, hogy néha nyerjünk már az elejétől kezdve, de voltak más szempontok is. Itt mindig csak egymás között játszottunk, amitől kicsit belterjessé vált az egész. Ami nem jó. Mindenki játszott mindenkivel. Néha tizenhatan voltunk, de többnyire csak hatan-heten. Egy idő után unalmassá vált. Nem is unalmas volt, nem ez a jó kifejezés, hanem az ember, ha akar fejlődni, kell, hogy másokkal is játsszon. A versenyzés újdonságot jelentett, fejlődést hozott nekünk. Akikkel a kezdetekkor együtt ütögettünk, de később  nem versenyeztek, elmaradtak mögöttünk.   

Az első szezon eredményeit sajnos eddig nem találtuk meg semmilyen adatbázisban, de a legendás első bajnoki meccset Maglódon rendezték, a csapat Gecser Zsolt, Hanák Pál, Szász András, Tímár Gyula összeállításban állt asztalhoz. 

Tímár Gyula: Azt hiszem, ez volt az az alkalom, ami után azt mondtam, hogy életemben még egyszer ennyire bátortalanul nem akarok játszani. 

Gecser Zsolt: Mindannyian úgy játszottunk, mint amikor a gyerek első nap lámpalázasan bemegy az óvodába vagy az iskolába... Amit tudtunk, azt a kis tudásunkat is, elfelejtettük. Tényleg nagyon rosszul sikerült. Ezután mondta Hanák Pali, hogy ő soha többet nem versenyez.  

Egy korai csapatkép: Albertirsa - Gyál (balról - Gyál: Kiss I. Péter, Jaszper Miklós, Jánosi János, Szecsei Sándor; Albertirsa: Hanák Pál, Szász András, Gecser Zsolt, Kovács László)  

Forrás: gyase.hu. 

Ehhez képest a nyolcadik hely, a sok győzelem jónak mondható. Olvastam egy gyáli beszámolót abból az időből, ami kiemeli, hogy ősztől tavaszig, mindössze fél év alatt, rengeteget fejlődött az albertirsai csapat. 

Tímár Gyula: Tíz év távlatából ez a fejlődés még szembeszökőbb. 2015-ben - Biró Bálinttal és Mári Sándorral – negyedikként végeztünk. Akkor vált szét a megye B két osztályra, így jött létre a C, és mi negyedikként épp a B-ben maradhattunk. A következő évben bronzérmet szereztünk a megerősödött B-ben, és utána is rendre ott voltunk az élmezőnyben. A félbeszakadt 2019-2020-as kiírást megnyertük, bár ezért hivatalos érem nem járt, és feljutottunk az A osztályba.* Öt éve elindítottuk az Albertirsai SE II-t, hat éve az utánpótlást is, amely rövid idő alatt, a Covid19-ig, a megye hatodik legnagyobb létszámú műhelye lett. A gyerekek, persze közreműködőként, jártak World Tour versenyeken, a budapesti világbajnokságon. Rendeztünk Top10-es versenyt, nagy hagyománya van a bálunknak, a nyári családi napunknak és a városi kupánknak is. Jelenleg kiváló körülmények között, stabil, nagy létszámú közösségben pingpongozhatunk. Egy évtized alatt sok olyan kissrác megfordult Albertirsán az amatőrök között, akiből korosztályos válogatott, komoly játékos lett. Szerepelt itt az EB bronzérmes Németh Károly is. A csirkeólból indulva, ha már többször is szóba került, eljutottunk idáig.  

Orgonasípok. A megye A-ba jutást kiharcoló alapcsapat (balról): 

Váradi Gyula, Mári Sándor, Tímár Gyula, Szász András (fotó: Garami Zsolt)

Singljár Mihály: Gyakorlatilag nulla forintból. Pontosabban: a saját apró forintjainkból jutottunk idáig.  A korosztályos válogatottakat, akik kezdőként idejöttek a mérkőzésekre, azért tanítgattuk eleget. Ha nem jönnek Irsára, nem lett volna belőlük semmi.

Szász András: Meg a bort sem kóstolják meg! 

A tíz év alatt adódott néhány vicces helyzet...

Gecser Zsolt: Miklós bácsi, Csík Miklós mondta is, mikor másodszor megérkeztek Irsára Dunaharasztival, hogy nem ihatnak a játékosai. Először nem tiltotta, akkor ki is kaptak.

Tímár Gyula: Cegléddel játszottunk itthon. Kovács Laci panaszkodott, hogy ilyen kölyköket hoznak ellenünk, 10 éves kisgyerekeket? Hát mit képzelnek? Aztán rommá vertek minket, pedig Laci valamelyiknek még az ujjait is alaposan megropogtatta kézfogáskor, hogy ne tudjon játszani.

Második csapatunk első hazai mérkőzése 2016. szeptember 16-án 

(ASE II. - Csemői Palotás SE II. 17:1). Játékosaink (balról): Kőházi Eszter, Singljár Mihály, 

Gecser Zsolt,  Kovács László, Mári Menyhért, Szelei Mihály 

Beszéljünk kicsit a célokról, tervekről is! Elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy egyénileg mit vártok a pingpongozástól? 

Gecser Zsolt: Mi a korlátozások alatt folyamatosan edzhettünk, de nem mindenkinek voltak ilyen jó lehetőségei. Ez előnyt jelenthet a számunkra mindkét osztályban. Én magam fejlődni szeretnék, ezért járok Ceglédre is. Van, hogy a heti öt edzés is összejön. 

Szász András: Az a cél, hogy minél többen, minél tovább játszhassuk ezt a játékot. Amióta a versenyzés mellett döntöttünk, ezen dolgozunk a szakosztály vezetőiként Tímár Gyuszival. Mindig gondoskodni kellett arról, hogy legyen termünk, legyenek asztalaink, labdáink. Meg kellett találnunk azt a hivatalos formát - ezért csatlakoztunk az Albertirsai SE-hez - , aminek keretein belül működhetünk. Figyeltünk az emberekre is. Ha valaki kihagyott pár edzést, felhívtuk, és megkérdeztük, mi van vele. Ezek nem látványos dolgok, de nélkülözhetetlenek. A munkát el kell végezni.

Tímár Gyula: Én egy jó kis pingpong-gálát szeretném, ha szerveznénk a sportcsarnokba. Nem kell kapkodnunk ezzel, de minden feltétel adott hozzá, a kapcsolataink is szépen kiépültek mára.    

Kovács László: Nekem most elég kevés időm lesz a játékra, úgyhogy lehet, hogy a versenyzést a fiatalokra bízom. Azért időnként szeretném kivenni a részem a jóból, amikor annyira jól álltok, hogy már ráfér egy kis gyengítés a csapatra.

Adok egy kis támpontot az előző kérdéshez: nem tudom, mennyi pontosan itt az asztal körül az átlagéletkor, ezt nem is mondjuk ki, mindenesetre elég magas. Az egész sportág kicsit elöregedett Magyarországon. Fontos az egészségmegőrzés. Én például azért játszom, mert közben nem gondolok semmi másra. Annyi a gond, amiről legalább rövid időre nagyon jó megfeledkezni. Szeretnék még élni, látni az unokáimat... 

Singljár Mihály: Ezt leírhatod. 

Kovács László: Mindannyiunk nevében. 

Gecser Zsolt: Már az orvos is azt mondja: sport, sport és még több sport!

Singljár Mihály: Az egészségmegőrzés, a koncentráció, a gyors reakciókészség fenntartása nagyon fontos, de a sport szenvedély is. Munka után jól esne otthon heverészni, mert fáradt vagy, mint a disznó, mégis menni kell. Ez erről szól. 

Szász András: Az asztalitenisz nagyon sokáig űzhető viszonylag magas szinten is, és bármikor el lehet kezdeni. Hogy ugyanezt más sportágakról el lehet-e mondani az aktív versenyzőkre gondolva, az kérdéses. Talán íjászatban, lövészetben.  Én 44 éves korom óta pingpongozom. Tímár Gyuszi szintén. De itt mindenki bőven felnőtt korban kezdte vagy kezdte újra.

Tímár Gyula: 44 évesen kezdtem, de fiatalos lendülettel. Itt az számít, mennyit foglalkozol a játékkal az asztalnál is, fejben is. Ha akarod, fejlődni fogsz. Gyorsabb nem leszel, mint a fiatalok, de az asztalnál lehetsz okosabb náluk. Rövid távokon nem árt gyorsnak lenni, de főként gyorsan kell dönteni. A futballpályán ezzel nem sokra mennénk ennyi idősen. 

Gecser Zsolt: Tavalyelőtt történt az eset: beleestem anyunál a pincélejáróba. Világosból léptem be a sötétségbe, szemüvegben. Későn vettem észre, hogy nyitva maradt a lejáró felhajtható ajtaja. Már leléptem, nem tudtam mit csinálni. Fejjel zuhantam volna le, de ezredmásodperc alatt felfogtam, mi történik, esés közben megfordultam. 180 fokot fordultam zuhanás közben, és csak a hátamat ütöttem meg. Egész biztos, ha nem pingpongoznék, meghaltam volna.   

Szász András: Látod, nekünk köszönheted, hogy élsz! 

Gecser Zsolt: Nem nektek, hanem a pingpongnak.

* A 2020-2021-es szezon szinte el sem kezdődött, már véget is ért, így ennek az eredményeire felesleges kitérni.