2018. szeptember 20., csütörtök

Megye B: vereséggel felérő vereség

Kikapott az újonc Csemő otthonában megye B-s csapatunk. Az eredmény reális, új igazolásai révén a hazaiak állománya erősebb, mint a miénk. Nem vallottunk szégyent, de a vereség az vereség. Nincs minek örülni.


Tény, hogy a megye C ezüstérmese dobogóesélyessé izmosodott ebben az osztályban is. A Pintér Nándor és Olgyay György mellé érkezett Erdey Pállal és Varga Sándorral legalább négy 70% feletti játékosuk van, ami garantálja, hogy a csemőiek az élmezőnyben végeznek majd.


"Szemtôl szembe! Így kivánja tisztességünk."

Két erős párosuk is van, ezt kénytelenek voltunk elismerni az első összecsapások után. Ámbár: Szász András és Mári Sándor 5.2-re vezetett a döntő játszmában a rutinos Erdey-Varga pár ellen, azaz kezdhettünk volna döntetlennel is. Helyette 0:2-vel kezdtünk.

Egyesben átmenetileg sikerült felzárkóznunk. Mi jöttünk ki jól a Mári - Pintér, a Tímár Gyula - Olgyay és a Váradi Gyula - Erdey párosításból is. Ekkor, 3:3-nál volt utoljára egyenlő az állás...

A remény a jó eredményre a következő körben szállt el: mind a négy meccset elvesztettük (3:7). Az újabb fordulóban csak tartani tudtuk a különbséget (5:9), ami az addig látottak alapján el is döntötte a találkozót. A hazaiak sikerét Pintér Nándi gyorsan be is biztosította, vagyis az utolsó három összecsapás már tét nélkül zajlott. 


Nehéz eldönteni, hogy a 6:12 a valós viszonyokat tükrözi-e: az asztalról nem ütöttek le minket, és az ellenfélnél sem maradt senki sem veretlen. Mégis, a jegyzőkönyv alapján is kiegyensúlyozottabb összteljesítményt nyújtó csapat megérdemelten nyert. 

Mivel azonban pingpongról, a magyar ötödik ligáról és csemői barátainkról van szó, ez olyan nagyon nekünk sem fáj.



A megye B 1. fordulójában: 

Csemői Palotás SE I. - Albertirsai SE I. 12:6


Részletes eredmények ITT.
  




Megye C: csak jobb jöhet

Bő, tíz főt meghaladó játékoskerete ellenére három játékossal állt ki a bajnokság első fordulójában az Albertirsai SE II.



Az ASE II. Dunaharasztiban kezdett. A helyiek negyedik csapatának összetételét előzetesen nem ismertük, de úgy véltük, Gecser Zsolttal, Kovács Lászlóval és Singljár Mihállyal idegenben is nyerhetünk.

Nos, mások mellett, ők sem álltak rendelkezésre szeptember 9-én. Végül a Burka Zoltán, Mári Menyhért, Szelei Mihály trió kelt útra, azaz 0:5-ről kezdtük a mérkőzést, ami ilyenformán nem sok jót ígért.


Szelei Mihály (balra), Burka Zolán, Mári Menyhért

A felzárkózást a két felnőtt, Burka Zoli és Szelei Misi kísérelte meg legelébb. Volt is esélyük a fiatal Kovács Marcell és a rutinos Jenei Gábor pár ellen, de talán nem voltak elég türelmesek, s kikaptak.  

Zolin végig érződött, hogy bosszantja a létszámhátrány; nem tudott meccset nyerni. Két soványka győzelmünket Szelei Misi és Mári Menyhért kaparta össze. Mindketten a DMTK utánpótláskorú versenyzőjét, Kovács Marcellt verték döntő szettben.

Egyetlen vigaszunk, hogy rosszabb már nem lehet. Legfeljebb, ha ki sem áll a csapat. Erre azonban nem kerülhet sor, mert tényleg vannak elegen, akik szeretnének játszani. Őket kell egy naptár segítségével, valószínűleg hosszan előre tervezve, helyzetbe hozni, megszervezni.



DMTK IV. (balról): Újvári István, Jenei Gábor, Kovács Marcell, Barbulszki Borisz


A harasztiaknak gratulálunk; megkülönböztetett tisztelettel a 63 évesen debütáló Barbulszki Borisznak! (Azért Gabi bácsi, akit szeretettel ölelnek az irsai pingpongosok, Őt is elküldheti ziziért...)

A képeket Török Zoltán készítette. A DMTK Facebook-oldaláról mentettük mindet.



A megye C 1. fordulójában:

Dunaharaszti MTK IV. - Albertirsai SE II. 16:2

Részletes eredmények ITT.
 

2018. szeptember 7., péntek

Boldog új év?

A cikkben feltett kérdésre már most tudjuk a választ: igen. Aki pingpongozik, nem lehet boldogtalan. Mindazonáltal szombaton elkezdődik a 2018-2019-es szezon.



Megye B-s csapatunk - a szövetség felkérése nyomán - végül is jogot szerzett a megye A-s szereplésre, ám a játékostanács a másodosztály mellett döntött. Bár a változatlan összetételű keret átmenetileg megkapaszkodhatott volna a magasabb osztályban, azt be kell látni, hogy az ASE I. tudása nem üti meg az I/A szintjét. 

Kérdés, hogy a megyekettes játéktudás mire lesz elég a saját kategóriánkban. Diadalmenetre aligha számíthatunk: a két őrbottyáni, valamint a megerősödött csemői gárda erősnek tűnik, és kifejezetten gyenge ellenfél nincs a mezőnyben. Kiesési gondjaink várhatóan nem lesznek, de az érem bravúr lenne.

A megye C-ben kedvezőbb a helyzet, hiszen a déli csoport gyengült a bajnoki rendszer átszervezése, a tavalyi dobogósok feljutása nyomán. Viszont az ASE II. eddig ritkán tudott a legjobbjaival kiállni, és a jelek arra mutatnak, hogy ez ezúttal sem lesz másként. Burka Zoltánék így szintén a középmezőnyben köthetnek ki.

Hazai mérkőzéseinket csütörtökön 19 órától (megye B) és pénteken 18:30-as kezdettel (megye C) vívjuk az evangélikus iskola tornatermében. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!   

És ne feledjük, mezszponzorainknak kiváló és többnyire elég széles reklámfelületet tudunk biztosítani!


Az Albertirsai SE I. őszi mérkőzései:





Az Albertirsai SE II. őszi mérkőzései:



A változtatás jogát fenntartjuk!

Sátras ünnep

Múlt szombaton szakosztályunk is kitelepült az Ecsedi László Sportcentrumban rendezett Egészség- és sportnapra.


Folyamatosan pattogott a labda a szervezők által biztosított sátor alatt felállított asztalainkon. A látogatók nem csak egymással, hanem egyesületünk tagjaival is ütögethettek, hiszen legalább 2-3 játékosunk mindig rendelkezésre állt, hogy megmutassa a sportág alapjait.


Míg Szász András a fonák alapjait tanítja, Tímár Gyula (balra) a háttérből figyal



A "szolgáltatás" népszerűnek bizonyult,  és többen jelezték, hogy a közeli jövőben ellátogatnak valamelyik edzésünkre. Emlékeztetőül az időpontok: kedd és csütörtök, 19 óra (felnőtt); hétfő és péntek, 18 óra (utánpótlás). 


Köszönet a meghívásért, az asztalok szállításáért az önkormányzatnak és Kostyalik Katalinnak!   

2018. szeptember 6., csütörtök

Ezüstérem és ötödik hely Szilágysomlyóról

Albertirsa testvérvárosa meghívására júliusban két játékosunk a Magura lábánál, Szilágysomlyón versenyezhetett. 



A városi küldöttségben Szász András szakosztályvezető és az utánpótlásért felelő Mári Sándor kapott helyet, így ők álltak asztalhoz a július 14-i somlyói sportnapon. (Az asztalitenisz mellett sakk, röplabda és kispályás labdarúgás szerepelt még a programban.)


Somlyói sportolók


A mindvégig sportszerű, jó hangulatú versenyt szokatlan rendszerben bonyolították le a szervezők. A két (7 illetve 6 fős) csoportból egyaránt hárman kerültek a középdöntőbe, ahol a továbbjutók újabb körmérkőzést vívtak - korábbi csoportellenfeleikkel. Innen az első két helyezett már hagyományos keresztbejátszást és helyosztókat követően döntött az érmekről.



Szász András fogadja a helyi polgármester gratulációját

A fináléba - egyaránt veretlenül - egy NB 1-ben szereplő nyírbátori fiatal és Mári Sándor jutott. A kupát végül előbbi, azaz Vígh Tamás nyerte, de az ezüstérem, valamint a Szász András által elért 5. hely szép eredmény. Mindketten sok energiát fektettek kilenc mérkőzésükbe, bár Albertirsa, az ASE és a szakosztály képviseletében ez teljesen természetes. 😇


Pillanatkép a döntőről (fotó: Szabó Ernő  Csaba) 


A lehetőségért és az élményért köszönettel tartozunk városunk önkormányzatának, valamint a figyelmes, barátságos és vendégszerető szilágysomlyóiaknak!   

Albertirsai a TOP 10-ben

Sorozatban harmadszor végzett a megyei B osztályú bajnokság legjobb játékosai között Mári Sándor, ezzel ismételten jogot szerzett arra, hogy elinduljon az évadzáró TOP10-es versenyen, Őrbottyánban.



Az ASE asztaliteniszezőjét Szász András szakosztályvezető kísérte el. Neki is nagy szerepe volt abban, hogy a klub legeredményesebb versenyzője magabiztosan nyerte a valóban nyerhető mérkőzéseit. A csoportban a vecsési Szakács Szilárd és a kakucsi (újabban újhartyáni) Csernák Attila, az 5. helyért vívott találkozón a hazai környezetben szereplő Koza Viktor volt az áldozat.

A négy közé jutást a korábbi NB 1-es Wagner Viktor (Dunakeszi) és az NB III-as tapasztalattal rendelkező Márton Balázs (Maglód) hiúsította meg. Ez utóbbi párosításban volt némi remény a sikerre, végül azonban megérdemelten nyert a későbbi ezüstérmes. (A versenyt végül Wagner Viktor nyerte.)

Az 5. hely persze nem rossz, és a lényeg egyébként is az, hogy megint akadt  képviselőnk az éljátékosok között.


Mári Sándor (Török Zoltán felvétele)



A TOP 10 jegyzőkönyve.

Cserny Péter videói 1., 2. (részletek a versenyről).

Volt egyszer egy városi bajnokság, avagy pingpong mindhalálig

A minden év áprilisában sorra kerülő városi bajnokság indulóinak létszáma évről évre gyarapszik. Bár szó sincs véres küzdelemről, hiszen a környező egyesületek játékosai, barátaink alkotják a mezőnyt, a színvonal is egyre emelkedik.



Az egyéni verseny dobogósai
(Balról: Mári, Szász, Nem tudjuk ki, Singljár)
Idén 33-an álltak asztalhoz; nagyjából ennyi, amit a terem, a lebonyolítás és az időpont - este hét után kezdtünk, háromig toltuk - elbír.

Egyéniben a Maglódban szereplő Nagy András volt a címvédő, ezúttal azonban csekély eséllyel pályázott a győzelemre: NB III-as pingpongosként csak ütőtesztelés céljából, szemcsével állhatott asztalhoz a megye B-s, megye C-s nevezőket befogadó eseményen. Mivel ebben a sportágban nem mindegy, milyen eszköz van a játékos kezében, András el is vérzett a csoportkörben.  
Távollétében a verseny hazai specialistája, Singljár Mihály villogott leginkább. Nem tudni, miért, Miska a városi bajnokságra mindig csúcsformában érkezik. Ezúttal végigverte szinte az egész irsai első csapatot, és egészen a döntőig menetelt. A végső győzelem nem lett az övé, mert a fokozatosan belelendülő csemői Olgyay György a fináléban már ellenállhatatlanul játszott. (Sebaj, jövőre Ő is kipróbálhatja magát szemcsével...) A harmadik helyen két albertirsai, Szász András és Mári Sándor osztozott.   


Burka Zoltán engedélyt kér felesége keresztapjától,
Tímár Gyulától, hogy maradhasson
az éjszakai páros versenyen is. A háttérben Pető Miki
sportszerűen szurkol neki

A vigaszág is érdekes, izgalmas párharcokat hozott. Az első helyet végül a tápiósági Darula Norbert szerezte meg, Burka Zoltán (ASE), valamint a két csemői, Palotai Mariann és Molnár József előtt.  

Az éjszakai párosra a legkitartóbb 18 ember nevezett. Az irányított sorsolással kialakított 9 pár 3 csoportba került, ahonnan az elsők jutottak az "A" döntőbe, a másodikok a "B"-be, a harmadikok a "C"-be. A bajnok a Kovács László - Pintér Nándor (Albertirsa - Csemő) kettős lett, megelőzve Nagy Ferencet és Mári Menyhértet (Pilis - Albertirsa) és a Singljár - Burka duót.

Kicsit mindenkit elhasznált ez az április 6-i, 7-i versenynap, de jövőre  nekifeszülünk újra. Ha megéljük, és ez határozott célunk, 2019-ben, az Albertirsai SE alapításának 100. évfordulójának évében, a testvérvárosi kapcsolatokat kihasználva, nemzetközi eseményt rendezünk majd.  

2018. szeptember 4., kedd

Gyerekpingpong: szolid tavasz, országos érmekkel

Ritkán maradt el edzés, és nagyjából sikerült megfelelnünk a pénzügyi kihívásoknak is, de az utánpótlás tagjai roppant keveset versenyeztek az elmúlt félévben. 



Ritkán maradt el edzés, és nagyjából sikerült megfelelnünk a pénzügyi kihívásoknak is, de az utánpótlás tagjai roppant keveset versenyeztek az elmúlt félévben.

A csoportot a legutóbbi időszakban is Mári Sándor, Pjeczka János és Szász András működtette, de az irsai gyerekpingpong életben tartásában továbbra is nagy szerepe volt az alapokat biztosító felnőtt közösség egészének, az idősebb versenyzőknek, a szülőknek és az evangélikus iskola vezetőségének.


32 indulója volt a teljes egészében pályázati pénzből megvalósított albertirsai I. Kistérségi Utánpótlás Asztalitenisz-versenynek. A 2018. február 24-i eseményre négy egyesület, de összesen nyolc település (Albertirsa, Budapest, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Nagykőrös, Pilis, Üllő)  delegált játékosokat. Célunk a sportág népszerűsítése, játéklehetőség biztosítása, a kapcsolatépítés és a toborzás volt. Mindezek megvalósulása érdekében, a diákolimpiai korosztályi besorolást követve összevont kategóriákat hoztunk létre, de a versenynap végén életkoronként és nemenként is eredményt hirdettünk. A szépszámú jelentkező ellenére eldöntöttünk minden helyezést; 118 találkozót játszottunk le, és a szokottnál több vigaszági kategóriát kialakítva rengeteg jutalmat osztottunk ki. (Az esemény fotóit Garami Zsolt készítette. további képek a témában: https://photos.app.goo.gl/Ei8JwzEkMPhd7oG68.)





I. Kistérségi Utánpótlás Asztalitenisz-verseny összevont számainak végeredménye:


I-II. korcsoport, fiú - lány:

1. Határ Nikolett (Ceglédi VSE)
2. Hoffer Dávid (Ceglédi VSE)
3. Kovács Botond (Csemő)
3. Borbély Mátyás (Ceglédi VSE)


III. korcsoport, fiú - lány:
Mári Menyhért

1. Olgyay Barnabás (Csemő)
2. Kis Ármin (Ceglédi VSE)
3. Deli Zsombor  (Ceglédi VSE)
3. Határ Nikolett  (Ceglédi VSE) 


IV. korcsoport, fiú - lány:

1. Mári Menyhért (Albertirsai SE)
2. Kis Ármin  (Ceglédi VSE)
3. Olgyay Barnabás (Csemő)
4. Benkó Ádám (Albertirsai SE)


Kőházi Eszter 


V-VI. korcsoport, fiú - lány:

1. Kőházi Eszter (Albertirsai SE)
2. Bognár József (Csemő)
3. Lévai Ferenc (Csemő)
3. Mári Tekla (Albertirsai SE)




Kistérségi utánpótlás asztalitenisz-verseny, Albertirsa, 2018. 02. 24. 

Ez volt a nagy dobásunk. Sok régiós eseményről lemaradtunk amiatt, mert nem tudtunk alkalmazkodni a túlságosan későn véglegesített időpontokhoz. (Sajnos az új szezon ugyanezzel a problémával indul...) Azért, bár változatos kerettel, minden alkalommal eljutottunk a  három állomásos utánpótlás DC csapatversenyre, amely lehetőséget biztosított arra, hogy erősebb és testre szabott ellenfelekkel is megmérkőzzenek fiataljaink. Ennek a sorozatnak az U8-13 leány kategóriájában összesítésben a 4. helyen végeztünk - pedig versenyzőink (Benkó Martina, Mári Berta, Xiao Yu) csak a két vecsési viadalon tudtak elindulni.

Nem mellékesen: idén is sikerrel szerepeltünk a katolikus iskolák országos versenyén Gödöllőn. Eredményeinkről az Albertirsai Híradó is beszámolt (XXX. évfolyam, 3. szám, 2018. március, 17. oldal):





A felnőtt bajnokságban Benkó Ádám, Garami Dániel, Garami Bence, Kőházi Eszter és Mári Menyhért jutott játéklehetőséghez, utóbbi  a megye B-ben is bemutatkozhatott.

A vecsési savanyútól a szatmári szilváig

Nem gasztronómiai írás következik. Ez a bejegyzés a  megye B-s csapat tavaszi szezonját foglalja össze.



Első  csapatunk 11 forduló után a 3. helyen állt, a bajnokság második. etapját azonban rosszul kezdte: a harmadik körben győzött először. Előtte kikapott Vecsésen, és hazai pályán a gyáliaktól is. 

A mezőny alsó régiójában tanyázó Vecséstől elszenvedett vereségre (8:10) sem a szokatlan labda, sem az nem lehet mentség, hogy a megye C tavalyi bajnoka kivételesen a legjobb összeállításában állt ki. A papírforma, ráadásul, nem a jobb vecsési játékosok (Szakál Béla, Szakács Szilárd) klasszis teljesítménye miatt borult. A kevesebbre tartott Nagy Zsombor és Mezei László  két-két - amilyen kellemetlen, olyan megérdemelt - sikere bizonyult soknak.  

Gyál II-t mostanában rendre legyőztük, a 13. fordulóban azonban ők voltak a jobbak. Hosszú jó szériánk szakadt meg február 8-án. Tőlünk két alapember (Mári Sándor és Váradi Gyula) hiányzott, helyükön Gecser Zsolt és Singljár Mihály szerepelt. Vendégeink az ügyes Trval Dávidot nélkülözték, de a helyére nevezett új fiú, Kormányos Tamás nála is hatékonyabbnak bizonyult: négyet nyert. A meccs sajnos korán eldőlt, hiszen 1-7-tel kezdtünk. A folytatást 7:3-ra megnyertük ugyan, de ez csak arra volt elég, hogy a végeredményt szorosabbá tegyük (8:10).

Mint följebb írtuk, csak e két zakó után szereztük meg első 2018-as győzelmünket. A kiesőjelölt (azóta tényleg kiesett) Göd III. elleni találkozó is döcögősen indult. Az osztály legidősebb átlagéletkorú gárdája egészen 7:5-ig tartotta velünk a lépést, a hajrára viszont - természetesen az egyetlen fiatal, Hollós Balázs kivételével - elfáradtak. Három ötszettes parti után Nagy László például ki sem állt negyedik, már tét nélküli összecsapására... A vége: 12:6.

A sűrű februári program utolsó állomásaként Dunakeszire utaztunk. A magasabb szinten edződött, az egész bajnokságot veretlenül záró házigazda ellen halvány esélyünk sem volt a pontszerzésre (4:14). Sokat nem segített, hogy Mári Sándor ütőfája eltörött a páros közben, és a folytatásban egy Szász Andrástól kapott ütőt forgatott. A megszokottnál legalább három fokozattal gyorsabb kombinációt két és fél meccsen keresztül tesztelte, utána viszont legyőzte Vándor Andrást és Jeszenszki Jánost. (Jeszinek ez volt az egyetlen veresége a szezon során!) Persze derekasan küzdöttek a többiek is. Tímár Gyula és Szász András nyert Márton Márkkal szemben, előbbi ráadásul szettet lopott a 100%-os Wagner Viktortól. Váradi Gyula vasakarata ezúttal nemeredményezett győzelmet, de a labda azért róla is visszament néha.

Március 15-ét győzelemmel ünnepeltük. Az akkoriban még saját bentmaradása miatt is aggódó, valós erejét tekintve legalább középcsapat Tápiógyörgye szívósan küzdött ellenünk, de vendégeink közül hiába hozott Mohácsi Bence négyet, Faragó Sándor éppen annyit bukott, a kiegyensúlyozottabb számadatok (Szász és Mári 3-3. Tímár 2, Váradi 1, Szász - Mári pár 1 győzelem) most is értékesebbnek bizonyultak. 10:8 ide. 

A kiegyensúlyozott teljesítmény csak a következő körig tartott: Őrbottyánban, fontos helyosztón, sajnos simán kikaptunk. Mint tavasszal szinte végigg, mindenki kínlódott valami betegséggel vagy sérüléssel... Az 13:5-ös vereség még hízelgő is ránk nézve, hiszen 2:10-re is álltunk.


Leggyakrabban ez a csapat játszott (balról): Szász András, Tímár Gyula, Mári Sándor,Váradi Gyula


Csalódottságunkat a hévízgyörkiek bánták. Néhány órára félretettük a barátságot, és ha nem is pingpongoztunk jól végig, fölényesen győztünk (14:4). Mári Sándor szettet sem veszített, és ezúttal Tímár Gyulát sem lehetett megverni. Szász András hármat, az elejét "átalvó" Váradi Gyula kettőt fogott. Az igazság persze az, hogy Cseh Petiék számára nem ez volt az év meccse: megye B-s tagságuk meghosszabbításáról döntő két mérkőzésük (Göd, Csömör) a bajnokság hajrájára maradt. Azokat kellett megnyerniük, és meg is nyerték mindkettőt.

Mi pedig, tavasszal, minden rangadónkat elbuktuk. Május 10-én például Dunaharaszti fűzte be az oktatófilmet Albertirsán (3:15). Az arány talán akkor sem lett volna szorosabb, ha "elsőtáblás" játékosunk, Mári Sándor nem sérül meg a bemelegítésnél. A párosban még nem volt gond, a DMTK fiataljai ellen kivárásra is lehetett játszani, de egyesben hatványozottan jelentkeztek a problémák. Két reménytelen meccs után cserélni is kellett... Az őszi 1:17-es eredményen azért így is sikerült javítani. A két utolsó egyénit - két Gyulánk révén - mi nyertük...

Annak ellenére, hogy a bajnokság második felében mínuszban voltunk (3 győzelem, 5 vereség), a sikeres ősz meg a körbeverések eredményeként még mindig volt halovány esélyünk a bronzéremre. Ehhez Maglódon kellett volna győznünk, de az élet kissé átírta a forgatókönyvet. Mári, állandó orvosi esetünk ezúttal lázcsillapítóval megtámogatva állt ki a mérkőzésre. (Meg egy lassabb, taktikusabb fonák borítással. Hátha...) Mentségére szól, hogy más vállalkozó nem akadt... Egyet így is behúzott, az elsőt, de ez Márton Balázsék ellen édeskevés. A többiek megtették, amit kellett. A Tímár- Váradi pár sikere mellé összejött öt egyéni is. Ha húz a húzóember: nem kapunk ki (7:11). 


Tímár Gyulának volt néhány szép fogása idén. Nem csak a pingpongasztalnál


A maglódi pofon fájt, a kakucsi szinte egyáltalán nem. Két körrel a vége előtt biztossá vált ötödik helyünk, ami, végső soron, nem rossz pozíció. Alighanem ez volt minden idők legerősebb Pest megyei másodosztályú sorozata, és ha nincs a Vecsés és a Gyál elleni fiaskó, végig harcban álltunk volna a dobogóért. Mert az érem nem a nagy meccseken úszott el, hanem a kicsiken. Az utolsó előtti forduló tehát már nem a helyezésekről szólt, csakis a játékról. Váradi Gyuszi már nem is áldozott be még egy piacnapot ezért az eseményért; Gecser Zsolt szerepelt helyette. Erejéből négy szoros meccsre futotta. Mi lett volna, ha edz is egy kicsit? Mári Sándor ezúttal jobb passzban volt, mindjárt 4+1-gyel zárt. A csapat 7:11-gyel.

Június másodikán vívtuk utolsó párharcunkat, és - minden jó, ha a vége jó. A megye c-be visszacsúszó, hiányos csapattal kiálló Csömört az idény legsimább meccsén vertük 18:0-ra. Méghozzá oldott hangulatban. Ennek kialakulásában nyilván csekély szerepet játszott az a minőségi szatmári szilvapálinka, amellyel remek házigazdáink megkínáltak minket.     


A 2015/16-os 3., a 2016/17-es 4. hely után most ötödikként végzett az ASE I., amely ezúttal is négy főre épült: Mári Sándor, Szász András, Tímár Gyula és Váradi Gyula is 70-nél több egyéni meccset vívott. Rajtuk kívül Gecser Zsolt, Singljár Mihály (10-10 mérkőzés) és Mári Menyhért (3 egyéni) jutott még szóhoz ebben az osztályban. 

Váradi Gyuszit leszámítva mindenki albertirsai, de Ő is régi motoros nálunk, az elmúlt évben az év egyik kitüntetettje lett. Mivel a megye C-ben csak helyiek játszottak kijelenthetjük, hogy amit az évek alatt elértünk, azt szinte kizárólag saját erőnkből értük el. Vannak más utak is, ami nem baj, mi azonban ezen járunk.



Az eredmények ITT találhatók, a bajnokság részletesebb statisztikáját a megyei szövetség oldalán böngészhetjük.       



A bajnokság végeredménye: 


Megye C: tavaszi egyenleg

Tavalyi debütálásához képest 5 helyet javított, még sem lehet maradéktalanul elégedett megye C-s csapatunk 2017-2018-as eredményével.



Második szezonjára stabil középcsapattá vált az ASE II., de az igaz, hogy az élmezőnyt , vagyis a feljutásra esélyes vetélytársakat nem tudta megszorítani. 

A három "nagy" (DMTK III., CSemő I., King-Pong I.) ellen tavasszal nyert összesen három játék azt mutatja, hogy ez az együttesünk, tudását tekintve, éppen olyan messze van a B osztálytól, mint a másik az A-tól.

Ettől még egyértelmű siker a 6. hely. Optimális kerettel kiállva rendre jött a győzelem a derékhadhoz tartozó ellenfelekkel szemben - nem számítva a CVSE fiataljaitól kapott fricskát.

Nagy kár, hogy oly sokszor voltunk távol az optimumtól; így úszott el  Délegyházán és és a hazai környezetben vívott Telki elleni meccs, meg a még előkelőbb helyezés, hiszen az 5. Tápióságot oda-vissza verte az ASE II.


A Tápiógyörgye III. ellen győztes ASE II.



Azonban annak is van előnye, ha a rutinosabb játékosoknak más elfoglaltságuk akad a meccsnapokon. Távollétükben lehetőséget kaphatnak a fiatalabb, tapasztalatlanabb versenyzők, ez pedig, hosszú távon, nyilvánvalóan csak előnyökkel jár. Beszédes adat: Burka Zoltán és Mári Menyhért is 18-20%-ot javított előző évi teljesítményén.


Ez a megejtően fiatal albertirsai csapat fogadta tavasszal a bajnoki ezüstérmes csemőiket


Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem örülünk az idősebbeknek. Sőt! A megye C legeredményesebb albertirsai pingpongosa Singljár Mihály lett. (80% feletti teljesítménye az egész mezőnyt figyelembe véve a 9. helyre volt elég.) Ebben a kimutatásban Gecser Zsolt 20., Szelei Mihály 33., Kovács László 35., Menyhért 38., Zoli 44. lett.  


A bajnokság végeredménye:






Az Albertirsai SE II. bajnoki eredményei ITT érhetőek el!