Fél öt, azaz az ötödik forduló, de nem az egész...

Kicsit rendhagyó lesz a mai beszámoló, mivel ma egyetlen csapatról írok, melynek oka egyszerű: az elmúlt pénteken, azaz 2024. október 25-én, két nappal az óraállítás előtt csak a pilisiek álltak asztalhoz. 

Az ok banális, egy héttel később lett volna az eredeti időpont, de akkor ugye halottak napja lesz. Az meg kevésbé szól a sportról, mint azokról, akiket hiányolunk. Ezen probléma kiküszöbölése volt a feladat, és ebben a dátumban egyeztünk meg az aktuális ellenfeleinkkel, a ráckevei csapattal.

Mindig lehet szaporítani a leütött betűket és sorokat azzal, hogy kevesen vagyunk, a mai napot is a szükség formálta kissé, mivel csütörtökön két csemői csapat is fog érkezni az albertirsai sportcsarnokba, de aznap munkahelyi elfoglaltság miatt Puskás János nem tudja vállalni a játékot. Ő még nem ragadt fent, így Nagy Feri ezzel a lendülettel le is csapott rá, mondván azért jött, hogy játsszon, akkor pénteken már számol is vele: így akár a győzelem is lehetséges. Szász úr nem tudott eme okfejtésre okosabbat mondani, így a döntés megszületett. Jánosunk mellett a kemény mag, John Karesz, Varga Marianna, valamint Németh József került a meccslapra.

A ráckeveieket Batizi Viktória, Soós Péter, Dóka Krisztián, Megyesi Péter, és Káli Sándor képviselte.

"Szemtől szembe! Így kívánja tisztességünk..."

A srácok, mint fentebb említettem, győzelemre számítottak, de a magabiztosság alapján a vendégeink is. Itt az idő hát, hogy kiderüljön, ki a jobb! Legalábbis számokban.

Az eleje jól ment. Mindkét páros jött. Mariann és Karesz jól összeszokott páros, és valljuk be, a gyengébb játékerőt képviselő ellenfelet kapták Megyesi Péter és Dóka Krisztián személyében. Sima 3:0 ide, viszonylag rövid idő alatt. Át is néztünk a másik asztalra, ahol az eddig együtt soha nem szereplő Németh Dzsoni és Puskás Jani vitézkedik, de egyelőre 1:2, az eredmény, oda. Látható, hogy mind Batizi Viki, mind Soós Péter tudja, mitől döglik a légy, így Jani gondol egy bátrat, és tőle szokatlan módon elkezd közbecsapkodni, de úgy látszik jól, mert a dolog sikerül, jött a negyedik szett. Aztán az ötödik ott folytatódott, ahol a negyedik abbamaradt: Viki próbálkozott, Péter addigi türelme elfogyott, és az lett a vége, hogy nem sültek a labdák ellenben a mieinkkel, és viszonylag simán jött ide az ötödik szett, ami jó, mert egyből 2 ponttal vezetünk, így kezdjük az egyéniket.

Varga Marianna ma fenyegetést kapott Janitól, miszerint ha nem lesz bátrabb lábujjfájás mértékű fenéken billentést fog kapni. A fiatalasszony ezt komolyan is vette, egész este bátran játszott és ez az első körben egyből egy 3:0-ás győzelmet hozott Dóka Krisztián ellen, de mivel mind Dzsoni (Káli Sándor ellen), mind Karesz (Batizi Viktória ellen) bukott, az előny megtartásához Janinak muszáj volt legyűrnie Soós Pétert, amit meg is oldott, így, mivel összességében döntetlenre jött ki a forduló, maradt az előnyünk…,

...hogy aztán el is apadjon a második körben, amikor egyedül Jani tudott nyerni Dóka úr ellen, akinek annyira tetszett a játék, hogy egyből bratyizás lett a vége. Ez jó, de sajnos ez eredmény kiegyenlítődött, hála a Káli, Batizi és Soós sikernek sorban Mariann, Dzsoni és Karesz ellen. Ráadásul mind sima volt. Tudtuk, láttuk, az ellenfél jó. Kezdtünk izgulni.

A harmadik körben két lány meccsén is az ellenfél örülhetett, pedig volt esélye Mariannak is, csak menet közben valahogy elment a bátorság, bár az akarat maradt. Meg az az igazság, hogy Viki gyorsabb, képzettebb, tehát az 1:3 azt kell mondjam, reális. Ugyanez volt a felállás a Dzsoni - Soós mérkőzésen is. Péter jó kezű, rutinos, ha gyengéjét kell mondani, az a lába. Nos, a mi játékosunk nem annyira átütő, inkább nyugodt, így ez a stílus az ellenfélnek kedvezett, sima is lett az eredmény. De Karesz ismét visszahozta a reményeket, amikor a csereként beállt Megyesi Pétert legyűrte, eközben Jani ismét brillírozhatott a szemcse elleni játékával, és a vidám kedélyű Káli Sanyi bácsi mosolyogva fogott vele kezet, miután kiderült, hogy a 30 évvel fiatalabb játékosunk számára nem elég kellemetlen, amit csinál, annál inkább az számára legújabb igazolásunk pörgető és kontrázó játéka.

Most már tényleg izgultunk, három forduló után 7:7… Mi lesz itt? Ha nem hozunk többet, akkor a matematika jelenlegi állása szerint itt bizony vereség lesz! Marianna megacélozta akaratát, és úgy volt vele, istenúccse, én ezt most megcsinálom. Mármint megveri Soós Pétert. Rutin? Na bumm, ő fiatalabb. Technikai fölény? Kezem, lábam gyors. Százalék? Az változhat. Az első szett sima is lett, aztán valahogy eljutottak a 2:1-ig, és a győzelem kapujában valahogy elment a negyedik játszma. Irány az ötödik. Nem tudom, biztosan lehetett volna izgalmasabb is, bár nehéz kitalálni, hogyan. Kedves olvasóim, Mariann öt szettben, hosszabbításban, többször is előnyben volt – de kikapott. Szív megszakad, szem nem marad szárazon, de ez biza oda ment…. Mondják is a szurkolók, itt mindenkinek nyerni kell, vagy vége a dalnak. Két fiú ül, egy még áll, ott is ötszettes a dolog, Dzsoni és Megyesi Péter között. De az az igazi izzadságszagú meccs ide jött, kis szerencsével. Játékosunk elégedetlen, az ellenfél még inkább, mérgében kiabál. Van ez így, a játék heves, a mérkőzés izgalmas. A végeredmény még teljesen nyitott!

Közben Karesz már üti a labdát Káli Sándorral szemben, és elég jól megy neki. Épp végeznek, az arány 3:0 ide, így mondják is Janinak, hogy kell a meccs, különben nem nyerünk. Jani mosolyog, egész este ilyen a srác, nem tudni, mit ivott, mit evett, de itt is van meg nem is, laza egész meccsen, de teszi a dolgát. Csak most meg ne remegjen, az asztalnál az este két leggyorsabb tempóra képes játékosa, a már említett Janink, meg az eddig 63%-os Batizi Viki, aki a mai napon még nem kapott ki. Nos, itt az ideje. Jani még mindig laza, az első szettet lehozza. Aztán a másodikat is. De a lány talál egy rést a pajzson, fonákra játszik sodrott labdákat. Működik a dolog, Jani húzza, de sokat hibázik. Tudja, hogy ő ezeket megoldja, csak valahogy hideg a keze meg a fonákon a lába, mert eddig nem volt annyira igénybe véve, mint most, így nyugodtan csinálja, meccs közben melegít. Ha visszament, akkor a szőke ciklon leforgatta szélesen tenyérre. Janink laza, de magabiztos. Elment a harmadik. Üsse kavics! A többiek szurkolnak, izgulnak, kiabálnak. Figyelj oda! Jani egy fokkal kellemetlenebbe kapcsol, szélesebbeket szervál, jobban kombinálja a falsokat, mélységében mozgatja ellenfelét. Így, az utolsó már jött is 5-re, simán. Nálunk mindenki boldog, az ellenfél kevésbé. 10:8-ra kikapni sosem jó. Mert az csak egy meccsen ment el. Fordítva is igaz, mert minden egyes mérkőzés fontos volt. Az is ugyanolyan ilyenkor, aki csak egyet hozott, és az is, aki többet. Mert mindenki adott bele, és meg is lett. Ilyen a csapatjáték, nem mehet mindig mindenkinek jól, nem lehet mindig győzni. De van ott más is, hátha annak jobb napja van. Ellenfeleink érzései vegyesek, van, aki kedélyesen gratulál, más siet, van, aki nem érti, miért bukott valakitől, aki magasabb szinten játszott. Van, akinek a hőmérséklet, van, akinek az égiek okozták a vereségét, véli. Mi nem véleményezünk, örülünk, megesszük a maradék zsíros kenyeret, megköszönjük a játékot és a szurkolást, ma nekünk sikerült a dolog, de Ráckevén biztosan vissza akarnak majd ellenünk vágni, és így is van ez jól, nem összeomlani kell, hanem csinálni a munkát tovább, az eredmény meg hol ide megy, hol oda. És simán lehet, hogy ott ők lesznek boldogok!

A meccs számokban, értékelés. Dzsoninak és Karesznak "csak" átlagos volt a napja, nem játszottak rosszul, de nem jöttek az eredmények. Nincs ezzel gond, mint említettem, nem jöhet mindig minden. Mariann. Őt illik megdicsérni. Bár csak egy mérkőzést nyert, de a játéka bíztató. Igazi harcos volt ma, többre is lett volna képes, csak nem jött neki össze. Az irány jó, a munka folytatódik, az eredmény meg majd jön. Erről szól a megye C. Janival nem tudni, mi volt ma, kellően nyugodt volt, érezte a játékot, reméljük lassan visszazökken a bajnokságba a kihagyott idő után, bár szerintem ez nem lesz ilyen egyszerű, de ma pont annyit játszott, amennyit kellett, és megoldott mindent, többet nem lehetett. Munka folytatódik, aztán várjuk az eredményeket a felsőbb osztályokban is. Aki megye C-ben csak egy mérkőzést bukik (hét lejátszottból) két meccsen azt is 3:2-re, teljesen hidegen, meccs közben beesve, annak fentebb van a helye, és ott is teljesítenie kell!

A bajnoksággal kapcsolatban, ami a számokat illeti, Pilisen 4 mérkőzés, 3 győzelem. A gond csak annyi, hogy sokat kell felsegíteni, így muszáj most mosolyogni, mivel nem leszünk mi ennyire elől a bajnokságban, nem tudunk mindig annyira erősen felállni. Szóval élvezzük a pillanatot, lesz ez még így se!

Bemelegítés, egyebek

Vannak ezek a gondok a jelenlegi megyés asztaliteniszben, konkrétan kevés a játékosállomány és mivel az idő is egy makacs dolog, a meglévő is öregszik. Sokan egyszerűen megunják a dolgot, és több időt szánnának a családra és egyéb hobbikra. Bár edzésen szép számban szoktunk megjelenni, ez ránk is igaz.

Más csapatoknál hatalmas gond még a terem, nálunk ez jelenleg megoldott. Büszkék is vagyunk rá, jó a világítás, van elég asztalunk és jól tapad a padló. 

Az első probléma okozott nekünk fejtörést, mivel Gecser Zsoltit műtik, Czinege Lajos könyöke fáj, akárcsak az, hogy eddigi egyik közösségi és eredménybeli húzóemberünk, Mári Sándor eligazolt Ceglédre. Sok sikert kívánunk neki, várjuk vissza! Jeruska Józsi elköltözött. Több ember jelezte, hogy csereként számíthatunk rá, de stabilan nem számolhatunk vele.

Mindezek miatt már az eddigi három csapat felállása és kiállása is kérdés volt. Nem volt kérdés, hogy kell még ember, vagy el kell engedni az egyik bajnoki szereplést…

Egészen augusztus végén derült ki, hogy a Cegléden edző, Gyálból ismert Kiss Péter szintén Kiss Péter névre hallgató fia épp megye B-s lehetőséget keres, mivel ceglédi színekben szerepel, és ott megyés csapatot idén nem indítanak, de kell a gyereknek a rutin… Bár első bajnoki éve lesz, országos ranglistás, és jó kezekben van. A kínálat és kereslet szerencsésen összejött.

+1 fő. Már csak 1-2 ember kellene….

Izzadt is a homlokunk szeptember elején, amikor a már egy éve Nagy Feriék agitálásának áldozata, Puskás János végül beadta a derekát, hogy ebben az évben kisegít minket. Benne az a jó, hogy amolyan Jolly Jokerként lehet vele számolni. Maglódon és Cegléden játszott már a megye minden szintjén, rutinnal is rendelkezik, csak annyi a gond, hogy az elmúlt időszakban nem volt aktív versenyző, így kell neki egy kis idő, amíg visszarázódik.

Így, ha kicsit szűkös és foghíjas kerettel is (a megye első osztályába csak három nevet tudtunk beírni), csapatot tudtunk kiállítani a megye mindhárom osztályában, gondolva arra, hogy a betegek is visszatérnek, a sérültek meggyógyulnak.

Cél minden szinten a bentmaradás. Erre egyébként a mai erős mezőnyben a Megye C-nek van a legnagyobb esélye….

Az első forduló - 2024.09.07-08.

Megye A-s csapatunk Dunakeszi vendége volt. Nagy Andris, a feljátszó Czinege Lajos, és a két Gyula, név szerint Váradi és Tímár próbálták felvenni a kezdeti sebességet. Az ellenfél a Bedron János, Jeszenszky János, Szabó Balázs, Márton Márk kvartettet állította ki ellenük.

Hidegzuhany. 14:4 oda. Azt szokták mondani, a győzelmet nem kell megmagyarázni, a vereséget meg nem igazán lehet, és az az igazság, ekkorát tényleg nem. Nem érezték a srácok a Dunakeszi stílust és termet, kivéve egyet, Lajost. Ő volt a legény a gáton. Tudatos, taktikus játékkal mesésen mutatkozott be a megye első osztályában, hármat nyert a négyből. Andris egyetlen meccsre tudta váltani technikai repertoárját, míg a két Gyula védekezése egyetlenre sem volt elég.

Ami a Megye B-t illeti, úgy számoltunk, hogy az jöhet. Bár a hévízgyörki oroszlánbarlangba látogattunk, de bőven láttunk esélyt. Ők is rutinos játékosok, és nem bíztak semmit a véletlenre, nyerni akartak. Betették Kajári Balázst, aki mellékesen azóta sem játszott. Nos, róla csak annyit kell tudni, hogy NB3. Legalább. Ehhez adjuk hozzá, hogy Németh „istenfia” Zoltán fonák-tenyerese párját ritkítja (ez alapján rokoni szálat sejtünk közötte és a a maglódi Bódi Imre közt…). Virganc Misi bármilyen nyesést kontráz, és Veres Józsi is tudja a megye B-t. Albertirsát Szász András, Kiss Péter, Lévai István, és Puskás János képviselte. Egyből két frissen igazolt, mutatja, mennyire kellett nekünk a keretbővítés.

Hévízgyörk - Albertirsai SE II. - a mieink jobbra, két újonccal

Szóval volt nekünk az a tavalyi évünk, amikor folyamatosan 10:8 arányban kaptunk ki. A hagyomány az hagyomány, ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Bár meglepetésre mindkét páros jött, az egyéniknél vegyes lett a kép. Szász András brillírozott - 3 meccset hozott, a negyediket is épp, hogy bukta 3:2-re -, Kiss Peti ügyesen mutatkozott be, de csak a felsorolásban nem szereplő Tirpák Tibi sikerült neki (akit aztán le is cseréltek), Lévai Pisti, ahogy előre megmondta, hozott kettőt, az nem volt benne a levegőben, hogy Puskás Jani egyet se nyerjen. Pedig ez lett. Látszott rajta a merevség, nem érezte a ritmust, a mélységet. Sok volt a kihagyás… Így felemás érzéssel jöttek el a srácok. Ez picin múlt. Meg a négyet hozó Kajári Balázson. Nekünk is kellene belőle egy.

Már csak a Megye C van hátra. Itt ugye jellemzően fő szempont a rutinszerzés, bár van, aki nem szorul már rá. Varga „villámkontra” Marianna, mindent visszatevő John Károly, Nagy „derék” Ferenc és a szikár Pataki Pál látogatott Dunaharasztiba. Félelmetesen felálló csapatunk javított valamit a hangulaton, és sima, 4:14-es győzelmet aratott Császár Csaba, Kempf András, Dózsa Dávid és Szántai Péter fölött. Karesz nem talált legyőzőre, Nagy Feri és Varga Marianna hármat, Pataki úr pedig kettőt nyert, és természetesen jött a két páros is.

Minden jó, ha a vége jó, jöhet a második forduló, öröm, bódottá’!

A Dunaharisztiban győztes megye C-s csapat 

A második felvonás

Mielőtt megszoktuk volna az idei ínséget, a második forduló emberanyag tekintetében kegyes volt hozzánk. Tudni kell, a Megye C mint bajnokság nincs teljesen feltöltve csapatokkal, így aztán van egy amolyan lyukas fordulónk, amikor nem kell játszani. Ez nekünk azért jó, mert az előző beszámolóban kitárgyalt emberhiány kevésbé dolgozik ellenünk, ha van még négy ember, aki tud és akar játszani. Mennyire más így a felállás, lehet kicsit taktikázni!

2024.09.19.

Törtük is a fejünket, hogy álljunk ki, hogy egyik, másik, esetleg mindkét csapatnak hogy van esélye nyerni. Volt min gondolkodni, mivel az alsóbb osztályban a most épp feljutó, de bőven Megye A rutinnal rendelkező Újhartyán tett látogatást nálunk, míg a felsőben az örök közvetlen rivális, a Maglód. Mindkettővel jó a viszony, ismerjük is egymást rég, sok meglepetés nem várható. De nyerni azért jó lenne, ami Mári Úr távozását követően egy leheletnyivel (vagy kicsit többel) nehezebbnek ígérkezett. Főleg, ha elkezdtük számolni, hogy ki mennyire lehet képes az ellenfeleink ellen. Nem volt egyszerű, aztán abban maradtunk, ha a Maglód erősen jön el, még mindig nehezebbnek ígérkezik, mint az Újhartyán. Hátha kifogunk egy jobb napot…. A Bében kell kicsit erősebben felállni az A meg nyer majd máskor. Rossz ezt így számolgatni, de szegény ember vízzel főz, de a kard ki kard akkor működik, ha… álmodunk. A bennmaradás a cél jelenleg minden szinten, kell tehát egy kis taktika is.

Ami a felállást illeti, Kiss Peti nem volt kérdés, Megye Bézni jött, ott játszik. Lesz még Szász Andrásunk, egy Czinege Lajosunk és egy Lévai Istvánunk. Ez azért egy jó csapat ezen a szinten. Peti volt a kérdés, hogy játszik az „anyag” ellen. 

ASE II. 

Ez utóbbit talán meg kell magyarázni néhány kedves olvasónak. Az anyag minden területen mást jelent. Másra gondol e kapcsán egy kőműves, egy tanár, egy drogos és egy pingpongos. A mi hobbinkban az anyag azt jelenti, hogy nem klasszikus szoftot használ egyik, vagy mindkét oldalon a játékos, hanem „szemcsét” vagy „antit”. Ezt azért teszi, mert másképp pattan és forog az arról érkező labda, amiből ő előnyt akar kovácsolni. Nos, ha anyaggal akarsz ismerkedni, az ellen játszani, csak menj el Újhartyánba. Na ezt kell róluk tudni.

Szóval az Újhartyán a Pál Gábor, Újvári István, Kriszt Imre, Aschenbrenner József felállással jött el, ami korántsem nevezhető gyengének.

Két hasonló kaliberű csapat, nézzük kinek jobb ma a csillagállása!

Újhartyán

Hát, nem nekünk. Általában úgy érdemes számolni, hogy az egyik páros jön, a másik nem, de itt mindkettő elment. Hidegzuhany. Semmi gond, ez még csak kettő, jön 16 egyéni. Kiss Peti volt első helyre beírva, gyerek, holnap suli (vagy nem), hadd haladjon a srác, és teljes elképedésünkre gyakorlatilag szétütötte Pál Gabit. Hurrá. A kezdeti lendület azonban megtört, a játékot és ritmust ügyesen törő játékosok kibillentették az ifjú, tehetséges, de kellő rutinnal még nem felvértezett játékosunkat, így mára ennyi jutott neki. Persze ez is szép, csak gratulálni tudunk hozzá. Nem játszott rosszul, mára ez volt megírva. Szász úr mára 3:2-re volt bekalibrálva, de nem mind jött ide, „csak” kettő. Rossz ez így, és mégsem. Az asztalitenisz istenei néha adnak, néha elvesznek. Lévai Pistának egy sikerült, ami – ahogy Petinél is említettem - egy ilyen csapat ellen korántsem megvetendő eredmény. Bár az utolsó mérkőzésre már nem ő, hanem amolyan cserék gálameccsének számító módon Marianna szállt be Serfel Józsi ellen, de még úgy is. Lajosunk (háromból) egyetlen győzelme viszont meglepetés, a tavaly 90%-os arányú játékosunknak nem kedvezett ma a labda fordulása, bár az igazat megvallva nem rajta ment el a meccs, egyszerűen csak nem ez volt a mi napunk. 5:13 oda.

Megye A

Puskás Janinak annyi kérése volt, ha lehet, ne játsszon a Maglód ellen. Persze, ha kell beáll, de ott kezdte pályafutását, hat évig volt odaigazolva, és máig lejár edzeni. Ismerik a játékát, gyengéit (persze ez fordítva is igaz), szerinte nincs értelme őt beírni.

Hát, az élet kemény. Meg az irsai vezetés is. Mert a keddi edzésen a két Andris úgy döntött, hogy itt kellene szerepelnie. Az eredmény lényegtelen, mivel a B élvez ma előnyt, az A meg… nos, lesz, ami lesz!

Ami a Maglódot illeti, nagyjából egyszerre indult a két csapat, mindig hasonló erőt tudott felmutatni, bár ami az eredményeket illeti, kicsit arra fordul a mérleg nyelve, de mégis egymáshoz mérik a teljesítményüket, mivel jó mérce. Ők persze nem tudták, hogy mi kicsit lazábban vesszük ezt a fordulót, mi meg azt sejtettük, hogy nyerni jönnek. Persze az ember, ha már játszik, szeret nyerni.

Szóval ellenfeleink a nagyokat ütő Burján Péter, a szépen és okosan terelgető, taktikus Kiss Ferenc, a irgalmatlan oldalkifliket húzó topburkoló Székely László, és a mindig jó kedélyű Tombor Attila játéktudásában reménykedhettek. Korántsem gyengék még úgy sem, hogy Ivanics „Doro” István épp külföldi pihenés, az aranykezű Márton Balázs munka miatt nem tudott megjelenni. Kapkodta is a levegőt Tímár Gyula, hogy van esély az így felálló csapatot megnyerni, de hát a Maglód épp elég egységes ahhoz, hogy így is csak egy leheletnyivel legyenek kevésbé meccserősek csapatszinten, így nem változtattunk.

Mi a fentebb taglalt gondolatmenet miatt Puskás Janit, Nagy Andrist, Tímár és Váradi Gyuláinkat állítottuk csatarendbe.

Ami a párosokat illeti még 1:1 lett, ráadásul mindkettő 3:1 arányú. A számításoknak megfelelően az egyébként összeszokott és hatékony Nagy - Puskás duó felülkerekedett a Tombor - Burján néven futó ellenfelén, a hirtelen ötlettől indított (mert amúgy edzésen nagyon jól működő), és egyetlen meccsig beállított Singljár - Váradi duó pedig a Székely - Kiss névvel fémjelzett ellenfele ellen vesztette el mérkőzését. Némi reménnyel kezdtük el az egyéniket.

De volt valami a levegőben, ami miatt ez a nap teljes Irsa szinten nem volt szerencsés. Nem mentek a dolgok, nem jöttek a pontok, így nem gyarapodtak a meccslapon a győzelmeink sem. Jani Székely Lacit meg tudja verni, de azt is tudni kell róla, hogy az első meccs nála mindig kérdéses, mivel lassan ér oda fejben. És szerencsétlen módon pont ellene kezdett. Az első szett még jött ide, de aztán Laci jobban ráérzett a játékra, így 3:1 lett oda. Amúgy Janinak az egész estéje ilyen volt. A második meccsen Kiss Feri ellen úgy kapott ki 3:0-ra, hogy két szett abból 14:12, illetve 12:10 arányúra sikerült. Tombor Attila ellen az esélytelenek nyugalmával játszott, igen jól. Azt tudni kell, hogy Jani tud és szeret is védő és iskolázott ellen játszani, Tombira meg mindkettő igaz. Így a fonákon lévő szemcsét és a tenyeres pöriket és nyeséseket is jól kezelte, vezetett is 2:1-re. Aztán valahogy elment a negyedik szett, az ötödikben meg 9:8-nál kapott egy csuszát, 10:8 oda. Ilyenkor az ember megremeg, de próbálja rendezni a gondolatait, lenyugodni, és tenni a dolgát. 10-9, majd 11-9 oda. Izgalmas, szép, de sajnos nem mi nyertünk. Így folytatta Burján Peti ellen is, 2:1 ről fordított az ellenfél 3:2-re. Azért fejtettem ki ezt a részt bővebben, mert ez egy ilyen nap volt, egyszerűen nem fordult át az eredmény, nem sikerült mindig rendezetten és elég tudatosan játszani. Utóbbi pont Andrisra volt leginkább igaz ma. Már a meccs elején látható volt, hogy valami nem stimmel nála, úgynevezett idegállapotban volt, ráadásul mindenáron segíteni akart mindenkinek és megosztottan tekintgetett a saját és a szomszéd asztalokra is, de úgy nehéz figyelni. Mondták is neki a srácok, hogy a saját meccseire figyeljen, de nem rendeződött a dolog a fejében, sőt, szép lassan leépült. Így történt meg az, hogy az első, Burján Peti elleni mérkőzést még 3:0 arányban nyerte meg, a másodikat Székely Laci ellen 3:2-re vesztette el, majd bukott kettőt 3:0-ra Kiss Feri és Tombor Attila ellen. Két utóbbi egyáltalán nem reális, tanulnunk kell belőle. Ami Váradi urat illeti hozta a saját, Maglód elleni átlagját, bár Tombi és Burján Peti ellen nem sikerült nyernie, de Székely Laci és Kiss Feri ellen igen. Jó, megbízható munkásember na. És ezt kell mondani Tímár Gyula kapcsán is, mivel jelenlegi ellenfeleivel szemben nem szokott acélos eredményeket felmutatni, de harcos módon próbálta prezentálni kellemetlen játékát, de ez ma egyetlen győzelemre sem volt elég. Így alakult ki a 4:14-es vereség.

A matek és a számok makacs dolgok, ha két ember nullázik, már nehéz nyerni, ha a harmadik csak egyet hoz, már lehetetlen. Viszont azt kell mondjam, a mai eredmények nem mutatják a valós játékképet, egyszerűen csak nem jött ki a lépés. Kicsit érettebben és tudatosabban kell játszani, mert egy-két apróságon ment el pár meccs, ami baj is, meg nem is. Baj, mert nem ennyi volt a mai napban, nem, mert ezekből tanul, ezektől erősödik az ember. Azért nem teszi fel az ember a kezét, hogy ennyi volt, hanem beleáll, és csinálja tovább, edz, és bízik a jobb folytatásban. Ilyen a sport, ilyen a sportoló.

A végére még egy kis számolás.

Két forduló, két csapat, négy vereség, nem áll jól a szénája a csapatnak. Ennél mindenképp több kell majd eredmény tekintetében. Persze van, amikor valami nem jön össze, és van, hogy nem úgy indul a szezon. Nem csak asszisztálni szándékozunk a többiek győzelméhez a bajnokságban. Jó lenne, ha szép lassan (vagy gyorsabban) ránk is sütne már a napocska, és nagyobb iramban gyűjthetnénk a bajnokságban a pontokat, mert sportemberek és rutinosak lévén a fiúk nem törtek ilyen hamar meg, de ha az eredmények nem változnak, akkor a halotti beszéd irsai verziójával élve:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: irsa por és homou vagymuk….

Vagy ahogy Lévai Pista egyszerűbben megfogalmazza: földet rá!

A harmadik forduló – avagy lesz -e fordulópont?

Az idő múlik és nem kegyelmez. Nyalogathattuk volna sebeinket, de fogainkat összeszorítva az ifjú de annál tettre vágyóbb edzőnkkel, Nagy Andrissal karöltve komolyabb munkába kezdtünk. 

 Tudósítás a 2024 október 3-4-i eseményekről

Na nem építkezésre vagy hasonlókra kell itt gondolni, simán csak még inkább napirenden tartottuk az edzésen az iskolázást. Ez van, tökmindegy, hogy Batman negyven vagy hetven, kopik a tudás, főleg, ha esetleg soha nem is volt meg. Bár ami nincs, azt nem veszted el – mindegy. Szóval tüsténkedett, forgolódott a csapat apraja-nagyja, és serényen készült a harmadik fordulóra, hátha jut már egy-egy morzsácska, vagy esetleg szelet is jöhetne már...

Nem, nem csüggedtünk, csak enyhe értetlenség és bizonytalanság vegyült a képletbe. Persze, ahogy a Holló című filmben mondták, örökké nem eshet. Szóval fel a fejjel, fussunk is neki!

Mert csapatunk a naptár harmadik fordulójához ért.

Egyetlen dolog miatt kellett gondolkodni, mégpedig azért, hogy Puskás Úr csütörtökön munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott játékra jelentkezni. Nagy Feri már le is csapott a lehetőségre, hogy ez esetben pénteken játszhatna Megye C-t. Jánosunk nagyon boldog volt, mivel aznap reggel végzett, volna napközben is elfoglaltsága, így a lejutás is kérdés volt, ráadásul a pilisi teremben igen rosszul szokott játszani, de aki játszik, az tudja, hogy sokszor kell dacolni a körülményekkel, így azt mondta hajrá, maximum nem ér le az elejére. Mondjuk nem pont így hangzott, hanem idézem „megye cében még úgysem nulláztam”. Fanyar humor, senki sem mosolygott rajta…

Szóval a Megye C elég stabil állománya vele (remélhetőleg) megerősítve fogja várni Pilisen a Ceglédbercel csapatát. De akkor soroljuk fel a stabilakat is, név szerint. Varga „villámkontra” Marianna, mindent visszatevő John Károly, az idén még nem játszó Németh József „Dzsoni”, és végül, de nem utolsó sorban a szikár Pataki Pál.

S az ellenfelek? Zelovits Károly, Adamecz Tamás, Kajzer János, Fekete Miklós. Eredményeik jók voltak, mivel a csapat dobogós helyezett volt az adott pillanatban, Fekete Miklós eddig 100%-os teljesítményt nyújtott, és a többiek is két-három meccsesek ezen a szinten, szóval akár meg is  remegett volna a szemünk sarka, ha nézzük a statisztikát, nem ismerjük őket, és nincs Karesz meg Jani. Szóval jó csapat valóban, de ahogy mondják, nem eszik olyan forrón a kását, vagy Székely Lacit idézve: veretlen, mert még nem játszottunk vele… 

Este ötkor még azt írta Jani, hogy be fog esni, de fél órával később már azt, hogy csúszik egy 10-15 percet.

Sebaj, Pataki Úr harcra kész és játékra éhes, beírjuk párosra meg első helyre, aztán majd ha kell, csere. Beütés közben megérkezett a késő is, de addig már nyugtáztuk, mákunk van, hogy jó lett a beírás, mert az első helyre az ellenfél Kajzer Jánost írta, aki Pataki Úr számára sem megoldhatatlan, így aztán változtatás nélkül is nyugodtan futottunk neki a meccsnek, amíg Andris beütött Janival.

Meglepetésre mindkét páros jött 3:0 arányban, így még nyugodtabban futottunk neki az első körnek. Pali 3:1-re sikeresen vette a Kajzer-akadályt, a biztos kezű Karesz Adamecz Úrnak mutatta meg a pingpong sötétebb bugyrait. Így már négy nulla ide, hajrá! Pali megállapította, hogy amit tudott hozzátette a mai naphoz, a többiek ellen nincs esélye, így átadta a stafétát Janinak, miközben - sajnos – Marianna nem bírt a ¾ asztal fonákot játszó, védekező stílusú, de néha közbeütő Fekete Miklóssal, Németh Dzsoni pedig a Zelovits-iskolát nem tudta kezelni, ami nem csoda, lévén a ceglédi Fodor Árpád Edzőúr keze munkáját dicsérik mozdulatai. 4:2. Jani kissé ernyedten és – valljuk be, flegmán - kezdte az első meccsét, így kikapott 3:2-re Adamecz Tamástól. Utóbbi jól sült el, mert ettől felébredt a kolléga. Karesz viszont megoldotta Adameczet, de Varga Marianna kikapott Zelovits úrtól. Pedig bőven lett volna esélye, de kissé bátortalan még a kislány. Majd még pár forduló és fordul a kocka. Kajzer Úr nagyon jó vendégnek bizonyult, és bukott Dzsoni ellenében. Jani megkapta a lehetőséget, hogy megállítsa Fekete Miklóst. A második fordulóban említettem, szeret védő ellen játszani, és iskolamunkát mutatott be, hogy kell kibillenteni egy ilyen játékost, sima 3:0 lett, két szett is 5 alatt volt. Ekkor a finom kezű Karesz épp csak kikapott 3:2-re a mai nap verhetetlenjétől, Adamecz Tamástól. Mondom, épp csak. Izgalom van, még bármi lehet. De Marianna számára eljön az est fénypontja, és győzelmet arat a még mindig jó vendég Kajzer Úr felett, majd Dzsoni is megmutatja Adamecz Tamásnak, milyen a pilisi tologatás. De még nem nyertünk.

Pataki Pali helyett Puskás Jani áll ismét az asztalhoz, az eddig makulátlan Zelovits az ellenfél. Reméltük a legjobbat, be is jött. Az első szett négy lett ide, Feri figyelmezteti Janit, hogy figyeljen, még nem nyert. De a másodikban is hasonló az eredmény, és a vége sima 3:0. Hab a tortán, hogy Karesz is megoldja Kajzer Urat, így már nem is kell számolgatni. A közönség kedélyesen szurkol, és issza az üdítőt, eszi a zsíroskenyeret. Marianna játszik egy kiélezett és taktikus 2:3-t Adamecz Tamással és bukik, valamint Dzsoni is kikap Fekete Miklóstól. De ez már nem számít, mivel a csapat nyerte a második meccsét is 11:7 arányban, eddig makulátlan mérleget mutatva!

A másik két csapat Őrbottyánt fogadta, akik meglehetősen erősek a megyei szinten, de sajnos nincs termük, a meccseiket is Gödöllőn játsszák. Rossz egy ilyen nagy múltú csapatot szenvedni látni.

Öröm az ürömben, hogy így kicsivel nagyobb az esélyünk. Ránk is férne, nincs ebben semmi gonoszság, nagyon sajnáljuk sporttársainkat. Tényleg.

Az előzőkben már leírt taktika ez esetben is dolgozott. Lajosunkra itt is lecsaptunk, ha sokat játszik fent, akkor a hatályos szabályok értelmében Megye B-ben már nem számíthatunk rá. Így addig élünk vele, amíg lehet, aztán majd meglátjuk. Őt egészítette ki Kiss Peti, Szász András és Lévai István. Szinte klasszikus felállás, semmi meglepetés. Őrbottyánból a tenyeresén rövidszemcsével játszó és ezáltal eléggé egyedi eset Koza Viktor, a korántsem rutintalan Bori Sándor, a szintén öreg motoros Peszeki Attila és Kálmán Csaba jelentkezett játékra. Korántsem számíthattunk könnyű meccsre. Egyre jobban megy a páros, ma is jött mindkettő, az egyik 3:1, a másik 3:2 arányban. De a lényeg, hogy elhúztunk kettővel, csak meg kell tartani! Petike első körben túl is eshetett a nehezén, Koza Úrral alakított ki ütésváltást. Kiélezett, jó meccset követően kénytelen volt fejet hajtani a bottyáni stílus előtt, de lesz ez még másképp is, abban biztosak lehetünk.

Albertirsai SE II. 

Szász András viszont három szettben megoldotta Bori Sándort. Marad az előny Irsán. Lévai Pisti veri Peszeki Attilát, ez szuper, Lajos kikap Kálmán Csabától. Eddig jól egyensúlyozunk, még mindig ott a kettő előny. Bármilyen hihetetlen, a következő négyesben is kettő jött, kettő ment. Kiss Peti Bori Sándort, Szász András Peszeki Attilát verte, míg Lévai Pistit Kálmán Csaba, Czinege Lajost Koza Viktor gyűrte le. Még mindig kettő ide! Petike belelendült, Peszeki Attila kap ki tőle, Szász Andris viszont alulmarad Kálmán Csabával szemben. Lévai veszít (Koza), Lajos nyer (Bori). Szépen tartjuk a két pontos előnyt… Izgalmas!

Őrbottyán csapata a 2023. október 3-i albertirsai megye B-s bajnokin

Kiss Peti nem ismer lehetetlent, és az utolsó meccsen legyűri az eddig veretlen Kálmán Csabát, de Koza Viktor komolyan gondolja a dolgot, és Szász Andrással is lezárja az ügyet, ő bizony ma makulátlanul megy haza. Lévai - Bori 2:3 oda, Lajos - Peszeki Attila 3:0 ide! Megtört az átok, 10:8, de nem az ellenfélnek, hanem nekünk! Ami a mezőnyt illeti, fej-fej mellett haladtunk végig, csak a párosok döntöttek, ma ide. Szép volt, izzadságos, kiegyenlített, de nekünk szép.

De ott van még a Megye A, az ellenfél szintén Őrbottyán.

Szóval a B élvez előnyt, az A meg talán verhető így is. Kis lépésekben gondolkodunk, hosszú táv a cél. Így Nagy Feri segített be ebben az osztályban, ha már Jani a Cében izzad.

Reménykedtünk a jóban, a fokozott edzés leszálkásította testünket, megredőzte agytekervényeinket. Bátraké a szerencse, harcra fel! Szóval a felállás magában foglalta a Nagy családot, név szerint Ferit és Andrist, és a két Gyulánkat, a Váradi és Tímár félét. Utóbbi nagyon eltökélt volt, hogy odateszi magát a múltkori két fiaskó után, reménykedett, ma megmutatja, ki a legény a gáton. Az Őrbottyánt Szűcs Tibor, Právics Zsolt, Varga Szabolcs, Márton Gyula képviselte. Lehetne rosszabb is, hajrá! Mindkét páros odalett. De a harci szellem nem. Nagy Feri tudta jól, esélytelen, de nem adta fel, viszont a harci láz kevés egy Szűcs ellen, így kikapott, szettje sem volt. Fia ugyanilyen arányban nyert Právics ellen, ilyen a vendetta. Váradi Gyula nyert Varga Szabi ellen, Tímár kikapott Márton Gyulától. Nem jó jel a mi Gyulánknak ez a mai kezdet, de a Márton-féle ellenféltől bizony lehet kikapni, nem is szégyen.

A második körben még hátrányban a csapat, de nincs minden veszve. Nagyon jól játszanak a Nagyok, Feri megoldja Právicsot, Andris meg ellentmondást nem tűrően Varga Szabit. Ega. Váradi úr Márton Gyulától kap ki, viszont Tímár Gyuszi csodával határos módon veri Szűcsöt, aki a következő fordulóban Andristól is kikap. Sőt, Váradi Úr Práviccsal is végez. Huhú, itt nyerünk!

De csak akkor, ha Tímár Gyula is nyer Varga Szabi ellen. És, tádááám! Nyert. Nem vicc. Tényleg. 10:8. Értitek? 10:8. nem oda, ide. Ma kétszer is. 10:8. Ide.

Könnyebb az író dolga ha nyer a csapat. Ma nem a bukás volt az asztalunkon, hanem a győzelem. A címben feltett kérdésre válaszolva: igen, lett fordulópont. Mindhárom csapat nyerni tudott, ami már nagyon kijárt nekünk. Fejet hajtunk ellenfeleink előtt, de megkönnyebbülve folytatjuk a munkát.

Itt vagyunk a bajnokságban. Ismét. Vagy ahogy Arnold barátunk mondja:

(Puskás János Mihály)

TAVASZ KUPA - DC-rendszerű asztalitenisz-verseny

Március közepén ismét versenyt rendezünk. Ezúttal két főből álló csapatokat várunk az albertirsai sportcsarnokba.

VERSENYKIÍRÁS

(A plakátra kattintva letölthető!)

1. A verseny célja: versenylehetőség biztosítása, szemléletformálás, a sportág népszerűsítése.

2. A verseny rendezője: Albertirsai SE asztalitenisz szakosztálya

3. Időpontja: 2024.03.17., vasárnap, 10:00

4. Helyszín: Városi sportcsarnok, 2730 Albertirsa, Dolina utca 3. 

5. Versenyszámok: 

        5.1. DC I. kategória (megye A – megye B, Budapest 2. osztály – kerület 1. osztály) 

        5.2. DC II. kategória (megye C - Budapest kerületi 2. osztály, amatőr versenyzők)

6. Díjazás: A kategória győztese serleget, az 1-3. helyezettek és a vigaszági dobogósok érmet kapnak.

7. Lebonyolítás

    7.1.10 asztalon, DHS labdákkal, a csoportselejtezők után kieséses rendszerben.

    7.2. Kiemelés a csoportbeosztás során az élő pontszámok alapján történik. 

    7.3. A csapatmérkőzések a csoportkörben 2, a főtáblán és a vigaszágon is 3 győzelemig tartanak. (Ezen belül az egyéni és a páros összecsapások is 3 nyert szettig tartanak.)

    7.4. Körbeverés esetén az egymás elleni eredmények – beleértve a szettarányt, pontarányt – döntenek.

    7.5. Minden egyéb kérdésben a MOATSZ szabályzatai az irányadóak. 

    7.6. A teremben váltócipő használata kötelező!

8. Nevezés (csapatonként 2 fő): irsapong@gmail.com email címen. Érdeklődés: +36 20 973 0508

9. Nevezési határidő: 2024. 03.15., péntek, 22:00

10. Nevezési költség/csapat: 5000,- Ft 

11. Gyermekverseny (opcionális): a versenyszámot megfelelő számú jelentkező esetén tartjuk meg. 

    11.1. Csak egyéni verseny (csoportkör, főtábla, vigaszág)!

11.2. Kategória: versenyengedéllyel nem rendelkező, 16 évesnél fiatalabb korosztály (2008. március 18-án vagy később született)

    11.3. Nevezési díj: 1000,- Ft/fő 

12. Egyéb

    14.1. Az öltözőben hagyott értékekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

    14.2 A versenyen mindenki saját felelősségére indul. 

    14.3. A változtatás jogát fenntartjuk.

Télűzők

A pingpong világán kívül is van élet, és sokszor nem könnyű megfelelni a kihívásoknak. A Télűzők - leánykori nevükön "Faszállítók" - szerény lehetőségeikhez mérten évek óta próbálnak segíteni a bajba jutottakon. 

A csoport lelke és motorja Láng Róbert, a tagok közül többen az ASE sportolói. Természetesen asztaliteniszezők is akadnak a tenni vágyók között, de egyértelmű, hogy nem a kötődés a lényeg. A lényeg - a szándék.  

Aki szeretne ilyen szép üzenetet kapni 2024 végén, vagy csak nem szeretné, hogy lakótársai fázzanak, itt segíthet, ha megteheti:

Dolinavölgye Mikrotérségi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 

OTP Bank

11742159-21449259

Megjegyzés: Télűzők  

Karácsony után is éhesen?

A történet elején visszaugrunk 2022 decemberére, mikor is Délegyházán hirdettek egy páros versenyt. Czinege Lajos és Nagy András úgy gondolták, elindulnak együtt - miért is ne? -, karácsony után jó lesz kicsit életben tartani a versenyformát. Olyan jól működtek együtt, hogy végül megnyerték, pedig előtte soha nem játszottak egymás oldalán tétmeccset.

Eltelt egy év, megérkezett a meghívó, amit nagyon hálásan köszönünk a Délegyháza KSE-nek, és kérdés nem volt egyik részről sem az ismételt közös részvételt illetően, ám ezúttal címvédőként nagyobb volt a teher. 2023-ban csatlakozott a küldöttséghez a Nagy Ferenc - Szász András duó, akik a bajnokságban is állandó párost alkotnak jelen szezonban. Ők tehát tapasztalattal vértezve, az „összeérés” szándékával neveztek.

2023. december 30., elérkezett a verseny napja. 23 páros vágott neki a megmérettetésnek, 3 darab 6 tagú, valamint egy 5 tagú csoportban, körmérkőzésekkel. Csoportonként 4 továbbjutóval alakult ki a 16-os főtábla, és egyben az egyenes kieséses szakasz. Sok ismerős sporttárssal találkoztunk, és a szokásos sportbaráti hangulatban zajlott a verseny.

Czinege Lajos - Nagy András párosunk már a csoportkörben visszajátszotta a 2022-es döntőt Mihály György és Keresztes József ellen. Egyetlen vereséggel jutottak főtáblára, pontosan, ahogyan anno. Nagy Ferenc és Szász András szintén egy vereséggel jutott tovább, de a kieséses szakasz első körében kiestek. A Czinege - Nagy kettős magabiztosan menetelt az elődöntő felé, ahol ismét Mihály György és Keresztes József ellen kellett asztalhoz állniuk, de magabiztos, célratörő játékkal felülmúlták a dunaharasztiakat.

A döntőben egyetlen vereségükért készülhettek revansot venni. Fegyelmezett feszes játékuknak köszönhetően sikeresen vették az akadályt, és így címet védtek. Szívből gratulálunk mindkét párosunknak, reméljük a tavaszi szezont mindenki bomba formában kezdi!