Kicsit csúszott legutóbbi hazai bajnoki mérkőzésünk beszámolója, de a lényeg, hogy az asztal mellett - a büféasztal mellett is - helytálltunk.
Ősszel tetemes hátrányból fordítva, nagy meccset nyertünk meg Hévízgyörkön. Az a találkozó a szoros győzelmen túl azért is emlékezetes, mert a két csapat korábban nem találkozott még, és vendéglátóinkban rendkívül rokonszenves sportembereket ismertünk meg.
Akik, mellesleg, elég jól pingpongoznak. Tavaly például mindkét párost elveszítettük ellenük.
Idén viszont, a szezon során először, bevetettük a Szász-Kovács párost, amely mindjárt egy magabiztos 3:0-val igazolta tervünk megalapozottságát. (Az eredmény a másik duónkat - Tímár-Mári - is sokkolhatta, mert az a parti is a miénk lett ...)
Az előnyt már az első egyéni körben sikerült megnyugtató mértékben felduzzasztani, és végig magabiztos vezetés mellett jutottunk el a győzelemig. Ami persze eléggé mellékes ebben a történetben.
Ugyanis az idény egyik legjobb hangulatú meccsét játszottuk, és - tekintettel a bajnoki osztályra - ez fontosabb szempont, mint az eredmény. (A lelkes védőital-fogyasztást figyelembe véve valószínű, hogy arra nem is emlékszik mindenki.)
 |
| Ezt a művészi becsű felvételt Kovács Tibor készítette |
A 16. fordulóban:
Albertirsai SE - Hévízgyörki SC I. 12:6
Jegyzőkönyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése